Mélenchon általános ellenállásra szólít fel Franciaországban
Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (LFI) elnöke szerint az október 6-i országos demonstráció csupán a kezdet. A pártvezető saját oldalán közölt írásában hangsúlyozta, hogy a keddi megmozdulás „általános gyülekezési pont” és „kiindulópont”, amelyet további akciók követhetnek. Mélenchon október 17-ét jelölte meg a következő nagyobb horderejű tiltakozás dátumaként, és a pártelnök az eredetileg a magas üzemanyagárak miatt szervezett demonstrációt összekötné az oktatási körülmények miatt kipattant tiltakozásokkal.
A demonstrációk Créteilben kezdődtek, egy olyan választókerületben és megyében, ahol az LFI erős, befolyásos és jól szervezett helyi hálózattal rendelkezik. A terület Clémence Guetté LFI-s képviselő választókerülete, Créteil pedig abban a Val-de-Marne megyében található, ahol Louis Boyard, a párt parlamenti frakciójának fiatal képviselője is politizál, illetve a frakciót vezető Mathilde Panot ugyancsak a megye parlamenti képviselője. Mélenchon október 3-i írásában úgy fogalmazott, hogy „a belső kapcsolat azonnal létrejött”, azaz a párt már a tiltakozások korai szakaszában közvetlen kapcsolatba került a szerveződő diákokkal, majd politikai támogatást nyújtott a mozgalomnak. Az LFI nem irányítja a tiltakozásokat – reagált ugyanakkor Mélenchon a kormány és politikai ellenfelei azon állítására, hogy az Engedetlen Franciaország hozzájárul a mozgalom radikalizálódásához.
Fehérsisakosok védhetik a diákokat
Jean-Luc Mélenchon egyértelműen a tiltakozás kiszélesítését szorgalmazza, ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy október 6. egy „általános gyülekezési pont, egy kiindulópont”, amely szerinte újabb megmozdulások sorát nyithatja meg. Ezután hozzátette: „október 17. ott van a fejekben”. Az október 17-i demonstrációt azonban nem Mélenchon vagy az LFI hirdette meg, ugyanis a dátum szeptember elején kezdett terjedni a közösségi médiában, miután egy TikTok-felhasználó a magas üzemanyagárak miatt vetette fel egy országos tüntetés ötletét. Az első közösségi médiás bejegyzések még kifejezetten a benzin és a gázolaj drágulása ellen sürgettek demonstrációt, később azonban a megélhetési költségek és a kormány gazdaságpolitikája is megjelent a követelések között. A kezdeményezés több ponton a 2018-as sárgamellényes mozgalom jelképeit és üzeneteit idézi. A felhívás mögött ugyanakkor nem áll országos szervezet, szakszervezet vagy a korábbi sárgamellényes mozgalom valamely ismert vezetője. Több korábbi sárgamellényes aktivista is óvatosságra intett, mert nem világos, pontosan ki szervezi az október 17-i megmozdulást.
A szélsőbaloldali LFI elnöke azt is szeretné, hogy az október 6-i diáktüntetéseken felnőttek és szülők is jelenjenek meg, akiknek fehér sisak vagy fehér karszalag viselését javasolta nekik, és arra kérte őket, hogy vegyék körül a fiatalok demonstrációit. Szerinte ezzel védelmet nyújthatnak a diákoknak, és mérsékelhetik az összecsapások veszélyét.
Erőszakba torkolltak a tiltakozások
Jean-Luc Mélenchon cikkében ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az erőszakmentes tiltakozási módszereket támogatja. A francia kormány, valamint politikai ellenfelei ezzel szemben azzal vádolják az LFI-t és elnökét, hogy politikailag kihasználják, illetve szítják a középiskolai tiltakozásokat, amit a szélsőbaloldali párt vezetője tagad, és elsősorban továbbra is a rendőri fellépést bírálja.
A pártvezető szavainak ugyanakkor ellentmondani látszik, hogy az elmúlt napokban még a rendőrök kiérkezése előtt több helyen erőszakba torkolltak az eredetileg az oktatás helyzete miatt kezdődött akciók. A felbőszült tüntetők kukákat és más tárgyakat gyújtottak fel, tanárokat ütöttek meg és locsoltak le benzinnel, illetve több iskola súlyosan megrongálódott, amire válaszul a rendőrség könnygázt és gumilövedékeket vetett be. Feltehetően ez utóbbi miatt Tours-ban egy 16 éves középiskolás elvesztette egyik szemére a látását.
A francia hatóságok adatai szerint a tiltakozási hullám kezdete óta több mint ötezer embert állítottak elő, jelentős részük kiskorú. A rendőrség nagy erőket mozgósított az érintett térségekben, a kormány szerint erre azért volt szükség, mert erőszakos csoportok térítették el az eredetileg oktatási követelésekkel induló megmozdulásokat.
