Kecskemét komoly takarékossági intézkedéseket jelentett be
Kecskemét önkormányzata fenntarthatóbb, takarékosabb gazdálkodásra áll át jövőre – jelentette be a város polgármestere. Szemereyné Dr. Pataki Klaudia hangsúlyozta, hogy a takarékoskodást saját magukon kezdik. Az intézkedések részeként az alpolgármesterek számát jelentősen csökkentenék: az öt alpolgármester helyett egy segítené a munkáját, Engert Jakabné maradna mellette. Ezt átmeneti megoldásnak szánja, amíg kialakul az új struktúra, és tisztázódnak az önkormányzatokat érintő kormányzati intézkedések.
A szakbizottságokat is átszerveznék: a jelenlegi hét helyett négy bizottsággal folytatnák a munkát. Felülvizsgálnák a tanácsnoki rendszert is, valamint a városi intézmények és vállalatok működését. Konkrét összevonásokat vagy bezárásokat egyelőre nem nevezett meg a polgármester. Az önként vállalt feladatokra fordított forrásokból a kötelező feladatok ellátására csoportosítanának át pénzt, hogy biztosítsák a működés biztonságának fenntartásához szükséges fedezetet. További tájékoztatást ígért az átalakítás lépéseiről.
Súlyos pénzügyi feszültség a háttérben
A döntés hátterében a források szűkülése áll. Kecskemét helyi adóbevétele 2025-ben több mint 500 millió forinttal csökkent, és a 2026. májusi adófeltöltésnél is folytatódott a visszaesés. A kiesést pénzügyi befektetések bevételeivel és önkormányzati cégek osztalékával igyekeztek ellensúlyozni. A város mozgásterét a szolidaritási hozzájárulás is szűkíti: Kecskemétnek 2026-ra 7,6 milliárd forintos kötelezettséget állapítottak meg. A közgyűlés júniusban kormánypárti és ellenzéki támogatással kezdeményezte a fennmaradó 3,8 milliárd forint elengedését.
Orbán Viktor előrevetítette az önkormányzati csődöket
A miniszterelnök szeptember 12-én Kötcsén tartott előadásában az önkormányzati csődöket vetítette előre. Szavai szerint a bajok sorrendjében első helyen az önkormányzati csődök következnek, másodikként az agrárcsődök, harmadikként a kis- és középvállalkozások csődjei, negyedikként a nyugdíjasok problémái, végül egy teljesen leblokkolt és makrogazdasági mutatóiban is megrendült gazdaság. Hozzátette: nem azért, mert kívánják vagy előidézik, hanem mert ez a folyamatok előrejelezhető dinamikája.
Eger után Kecskemét is nehézségekkel küzd
Eger augusztusban rendkívüli kormányzati segítséget kért, mivel a város nem tudta rendezni tartozását a MÁV felé, ezért összeomolhatott volna a közösségi közlekedés. Eger 781,7 millió forintos rendkívüli önkormányzati támogatást kért a kormánytól a közszolgáltatások biztosítására. A helyi közösségi közlekedés 2026-os ellentételezési igénye 1,34 milliárd forint volt, a fizetési kötelezettség több évre történő átütemezését pedig elutasították. Eger már megkezdte kiadásainak csökkentését és működésének racionalizálását, de állami támogatásra is szüksége volt.
Kecskeméten most a vezetés és az önkormányzati szervezet átalakításával készülnek a szűkösebb gazdálkodásra.
