Újabb hiba az azbesztmentesítési pályázatban – Győr támogatást kér, de így is 132,6 millió forintot kell előteremtenie
Mintegy hét kilométernyi győri útszakaszon mutatták ki azbeszt jelenlétét a bitumenes felületi bevonatokban. Az érintett utak kezelésének becsült költsége 442 millió forint, amelyből 309,4 millió forintot fedezne az állami támogatás, míg 132,6 millió forint saját forrást kellene biztosítania a városnak.
A győri közgyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy az önkormányzat támogatási kérelmet nyújt be a kormány által létrehozott Azbesztmentesítési Alaphoz. A tervek szerint az érintett útszakaszokat újabb bitumenes réteggel fednék le.
Pintér Bence polgármester kifogásolta, hogy haváriahelyzet esetén is 30 százalékos önrészt kell vállalnia az önkormányzatnak. Hozzátette, hogy mindez olyan helyzetben jelent további terhet a városnak, amikor állítása szerint Győr iparűzésiadó-bevételének 40 százalékát elvonják.
A pályázat feltételeivel kapcsolatban további problémára is felhívta a figyelmet: a támogatás megszerzéséhez légszennyezettségi méréssel kellene igazolni az azbesztszennyezést, Győrben azonban az érintett anyag nem szabadon álló murvás felületeken található, hanem aszfalttal borított utakban. A polgármester szerint jelenleg nincs akut veszélyhelyzet, a problémát azonban rendezni kell. Mint mondta, már jelezte a térség országgyűlési képviselőinek és a kormánynak is, hogy szerinte nem sikerült megfelelően kiírni a pályázatot, és abban bízik, hogy módosítják a feltételeket.
Balogh-Farkas Renáta alpolgármester közölte, hogy javaslatokat küldött Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek. Egyebek mellett központilag meghatározott protokoll kidolgozását tartja szükségesnek az azbeszttel szennyezett zúzottkő eltávolítására, valamint szabályozni kellene azt is, hogyan kezeljék, tárolják és semmisítsék meg az utak felbontásakor keletkező, azbeszttel szennyezett aszfaltot.
Korábban komoly hiba csúszott az azbesztmentesítésre létrehozott alap pályázati kiírásába. Annak ellenére, hogy a Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet szerint az önkormányzati önerő „legfeljebb” 30, 20, illetve 10 százalék lehet, a pályázati kiírás szerint „legalább” ekkora önrészt kell vállalniuk a településeknek.
A vidék- és településfejlesztési miniszter szeptember elején közzétett rendelete szerint a megyei jogú városoknál – így Szombathely esetében – az önerő az elismert költségek legfeljebb 30 százaléka lehet. Más városoknál ez a felső határ 20, nagyközségek és községek esetében pedig 10 százalék. Ez Szombathely számára még a rendelet szerinti maximális önrész mellett is jelentős összeg lenne: az Oladi Platón közel bruttó egymilliárd forintba kerülhet az azbeszthelyzet kezelése, míg a város más részein további mintegy 500–550 millió forintos költséggel számolnak. Vagyis ha a városnak a teljes összeg 30 százalékát kellene állnia, az több mint félmilliárd forintos terhet jelentene.
