Lázadás vidéken? Döntött az első vármegyei közgyűlés, nem hajtják végre a megye név visszaállítását – „Nem egy fideszes hóbortról van szó”
A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés pénteki ülésén a képviselők többsége nem támogatta, hogy a testület is visszatérjen a megye megnevezéshez, így Bács-Kiskun továbbra is ragaszkodik a vármegye elnevezéshez – írja a Világgazdaság.
A közgyűlés napirendjén a költségvetés, az esélyteremtés, a területfejlesztés, a turizmus hosszú távú fejlesztése, a közbiztonság, a szakképzés és a vármegyei önkormányzati rendszer jövője mellett a megye elnevezés visszaállítása is szerepelt. Lenkei Róbert, a közgyűlés képviselője közleményében azt írta, hogy utóbbi kérdés ugyan nagy figyelmet kap, de szerinte az ülésen ennél fontosabb ügyekről is szó esett.
A közgyűlés munkája előtt átadták a Dr. Szobonya Zoltán emléklapokat is. Az elismerést olyan személyek kaphatják meg, akik a kommunista diktatúra áldozatai voltak, és megaláztatásokat, kínzásokat szenvedtek el, vagy jogtalanul börtönözték be őket. Idén Kovács István József nyugdíjas üzemmérnök és költő vehette át az emléklapot, míg Csizmadia Sándor posztumusz kapta meg a kitüntetést.
A közgyűlésen a megye elnevezése azért került napirendre, mert október 1-jétől országosan ismét a „megye” a hivatalos megjelölés. Az Országgyűlés 2026-ban módosította az Alaptörvényt, így a 2023 óta használt „vármegye” elnevezést újra a „megye” váltja fel. A változás kizárólag az elnevezéseket érinti, a területi közigazgatás szervezete, a hatóságok és az önkormányzatok feladatai, valamint az ügyintézés szabályai nem változnak.
A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlésnek arról is döntenie kellett, hogy saját elnevezésében követi-e az országos változást. Lenkei Róbert közlése szerint ő nemmel szavazott, ahogy a közgyűlés többsége is.
„Azért, mert a vármegye kifejezést a 11. századtól használták egészen a 20. századig, amikor a kommunista hatalom el akarta venni az ország identitását, ezért amit csak lehetett módosítottak, hogy minél kisebb legyen a kötés hozzá” – fogalmazott.
A történelmi háttér ennél árnyaltabb: a „megye” és a „vármegye” elnevezés 1950 előtt párhuzamosan is használatos volt, 1950 és 2022 között a „megye”, 2023-tól pedig a „vármegye” lett a hivatalos megjelölés. Az Alaptörvény 2022-es módosításának indokolása ugyanakkor a vármegye elnevezés visszaállítását történelmi hagyományokkal és az államiság örökségével indokolta.
Lenkei szerint a „megye” mellett szóló egyik legfontosabb érv az, hogy ezt szokták meg azok is, akik életük nagy részében ezt a kifejezést használták. Szerinte azonban a megszokás nem azonos a történelmi eredettel.
„Nyilván az én életem nagy részében is a megye kifejezést használtuk. Mondhatni ezt szoktuk meg. De pusztán ez csak megszokás kérdése, a másiknak pedig van egy történelmi eredete, mely hosszú évszázadokon keresztül végigkísérte hazánk történelmét.”
A képviselő szerint ezért a vármegye elnevezéshez való ragaszkodás nem egyszerűen politikai kérdés. „Tehát akkor, amikor erről beszélünk, nem egy »Fideszes hóbortról« van szó, hanem visszatérés a hagyományainkhoz, melyet erőszakkal vettek el tőlünk” – írta.
A névváltoztatás most országosan ismét végigfut a közigazgatáson. A hivatalos átállás ellenére egy ideig még vármegye feliratokkal is lehet találkozni, mivel a jogszabályok átmeneti lehetőséget biztosítanak az átnevezés végrehajtására. A változás a közlekedési táblákat, intézményneveket és informatikai rendszereket is érintheti, miközben az állampolgárok jogai és kötelezettségei nem változnak.
Lenkei a közleményében végül azt írta: „Ha a kommunista diktatúra alatt ezt nem veszik el, akkor nincs is ilyen kérdés, hiszen mindenki a vármegye kifejezést szokja meg, amely így már 1000 éves hagyomány lenne.”
