Kellemetlen meglepetés érheti az albérlőket: több tízezer forintba kerülhet egy aláírás
Az albérlet kivételekor akár több tízezer forintos pluszköltséget is jelenthet a közjegyzői ügyintézés, ami sok bérlőben felveti a kérdést: mi kerül ezen ennyibe?
Dr. Balogh Zsigmond, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke a Világgazdaság Négyzetméter című műsorában beszélt arról, hogyan alakulnak a közjegyzői díjak, mi történik egy bérleti szerződés hátterében, és miért jelenthet komoly biztonságot a közjegyzői okirat.
A közjegyző és az ügyvéd szerepe alapvetően eltér egymástól. Míg az ügyvéd az ügyfelét képviseli, a közjegyző pártatlanul, a felek között jár el. Hatósági feladatokat lát el, közokiratokat készít, és nem valamelyik fél érdekeit képviseli. A közjegyző csak a törvénynek van alávetve, függetlenül jár el.
A bérleti szerződéseknél gyakran nem maga a szerződés készül a közjegyzőnél
Az átlagember többek között hagyatéki ügyekben, ingatlanügyleteknél vagy éppen egy lakás bérlésekor találkozhat a közjegyzővel. Utóbbi esetben sokszor nem maga a bérleti szerződés készül a közjegyzőnél. A feleknek gyakran már van aláírt szerződésük, a bérlő pedig ez alapján tesz egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amit sokan kiköltözési nyilatkozatként ismernek.
A dokumentum azonban nem csak arról szólhat, hogy a bérlő a szerződés megszűnése után elhagyja az ingatlant. A bérleti díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség is bekerülhet az okiratba. Ennek azért van jelentősége, mert megfelelő feltételek esetén a közjegyzői okirat közvetlenül végrehajtható. Ha például a bérlő nem fizet, a tulajdonosnak nem feltétlenül kell hosszadalmas peres eljárást indítania követelése érvényesítéséhez.
Ki fizeti a nyilatkozatot?
Kétoldalú szerződés esetében a felek megállapodhatnak abban, hogy a bérlő vagy a bérbeadó fizet, de akár meg is oszthatják a költségeket. Amennyiben a szerződés egyoldalú, a védett fél dolga lenne fizetni, de sokszor nem ez történik.
A közjegyzői díjakat sem egyszerűen az adott iroda határozza meg. Ha az ügynek meghatározható értéke van, a díjszabás alapján számítják ki a fizetendő összeget. Ha nincs ilyen ügyérték, a munkára fordított idő lehet a számítás alapja. Ehhez egyes eljárásoknál további költségek is társulhatnak.
Az ügyfél nem pusztán azért fizet, mert bemegy az irodába és aláír egy dokumentumot. A háttérben komoly szakmai felelősség áll, még egy egyszerűnek tűnő bérleti ügy esetében is.
A közjegyzői okirat visszatartó ereje
A közjegyzői okiratnak már önmagában is lehet visszatartó ereje. Dr. Balogh Zsigmond saját tapasztalata szerint az általuk készített okiratokban vállalt kötelezettségek ritkán jutnak el tényleges végrehajtásig. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az ügyfelek pontosan megismerik, milyen kötelezettségeket vállalnak. A közjegyző ugyanis felolvassa az okiratot, így olyan részletekre is fény derülhet, amelyek felett a felek korábban átsiklottak.
