Európai inflációs sok: többéves csúcsokon az árindexek, Magyarország egyelőre védett sziget
Egy héttel azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank lejjebb vitte inflációs célját, sorra jelennek meg az európai szeptemberi árindexek, és a kép aggasztó. A magyar infláció jelenleg sehol nincs a némethez képest, csakhogy az energia drágulása előbb-utóbb hatni fog nálunk is.
Magyarországon augusztusban mindössze 1,3 százalékra mérték az éves inflációt, ami az idei évben védett sziget képét mutatta. Azonban az MNB már jelezte, hogy jövőre nem lesz ilyen kedvező a helyzet: negyedéves jelentésükben 2,3 százalékról 3,1 százalékra emelték a 2027-es előrejelzést. A jegybank emellett történelmi lépést hajtott végre, amikor az inflációs célt 3 százalékról 2,5 százalékra vitte lejjebb, amely körül egy százalékos toleranciasáv érvényes. Ha az árindex 3,5 százalékig emelkedne, az MNB könnyen abban a helyzetben találhatná magát, hogy az idei csökkentések helyett kamatemelésre kényszerüljön.
A szerdán közzétett európai szeptemberi adatok nem hoztak jó előjeleket. Az infláció az euróövezet legnagyobb gazdaságaiban és a régióban egyaránt emelkedik, a közös ok pedig az energiaárak drágulása. Az Európai Unióban az alábbi szeptemberi számokat közölték: a francia éves infláció az augusztusi 2,4 százalékról 3 százalékra ugrott, ami két és fél éves csúcs; az olasz 3,3 százalékról 4,2 százalékra emelkedett, három éve a legmagasabb szinten; a lengyel 3,4 százalékról 4 százalékra nőtt, ami 15 havi csúcs; a német 2,9 százalékról 3,3 százalékra emelkedett, ami 2023 februárja óta a legmagasabb; a spanyol pedig 4,3 százalékról 4,9 százalékra ugrott, ilyen három és fél éve nem volt.
Ezek a számok mind sokkal nagyobb drágulást mutatnak, mint amivel idén a magyarok szembesültek, azonban a mögöttük álló folyamatok előbb-utóbb Magyarországon is éreztetik hatásukat. A közös ok az iráni háború elhúzódása miatt emelkedő energiaárak. Az Európai Központi Bank azt figyeli, hogy csak az energiaárak okozzák-e a drágulást, vagy azok átgyűrűznek-e más áruk és szolgáltatások áraiba is. Ha igen, az könnyen azt jelentheti, hogy az EKB folytatni kényszerül a júniusban elkezdett kamatemeléseit, ami a forint árfolyama számára sem kedvező.
A Bloomberg Economics közgazdásza, Martin Ademmer szerint a vártnál erősebb német és más euróövezeti áremelkedés erősíti azt a véleményt, hogy az EKB még egyszer kamatot emel az idén. Carsten Brzeski, az ING globális makrofőközgazdásza szintén ezt jövendöli, annak ellenére, hogy a német számokban még nem látja az energiadrágulás erős átgyűrűzését más árakba. Véleménye szerint az EKB számára a német inflációs adatok tovább nehezítik a dilemmát: hogyan reagáljon egy, az energiaárak meredek emelkedése által kiváltott kínálati sokkra, amely eddig csak korlátozott tovagyűrűző hatásokat okozott, miközben még frissek a 2022-es inflációs hullám és a jegybankok megkésett reakcióinak emlékei.
