Brüsszel kimondta, amitől mindenki tartott: a legrosszabbra készülnek, képtelenek megvédeni az európaiakat
Az uniós energiaügyi miniszterek dublini informális találkozóján komor kép rajzolódott ki: a tagállamok kormányai nem tudják megvédeni az embereket az energiaárak emelkedésétől, rövid távon pedig kevés eszközük maradt a drágulás megfékezésére.
Az energiaárak elszabadultak, a földgáz ára a tél közeledtével csaknem négyéves csúcson jár, az európai gáztartalékok szokatlanul alacsonyak. A közel-keleti konfliktus miatt a Hormuzi-szoros továbbra is zárva van, és Donald Trump amerikai elnök vissza akarja fogni az amerikai dízel exportját.
Dan Jörgensen energiaügyi biztos elmondta: az EU idén már több mint 100 milliárd euróval fizetett többet az energiáért úgy, hogy ezért egyetlen plusz „molekula” gázt vagy olajat sem kapott. Hozzátette, nem azzal kell számolni, hogy fizikailag elfogy az energia, hanem azzal, hogy a magas árak miatt a háztartások és az ipar nehéz helyzetbe kerül.
Számítások szerint az európai autósok több mint 30 euróval fizetnek többet egy tank dízelért, mint az amerikai-iráni háború előtt. Jörgensen arra figyelmeztetett, hogy télen még rosszabb lehet a helyzet, és egy átlagos télen is közel 50 millió európai nem képes megfelelően felfűteni az otthonát.
A biztos szerint hosszabb távon a megújuló energia és az aktív villamosítás jelenthet megoldást, de elismerte, hogy ez a mostani problémákat nem oldja meg, a strukturális átalakítások hatása nem érezhető azonnal.
A házigazda, Darragh O’Brien ír energiaügyi miniszter elismerte, hogy az Európai Unió lehetőségei korlátozottak. Van még mozgástér az adózás területén, de Európában nincs olyan kormány, amely minden egyes áremelkedéstől meg tudná védeni az állampolgárait – alapvető okként az importált fosszilis energiahordozóktól való túlzott függőséget jelölte meg.
Rövid távon ismét az állami támogatások és az adócsökkentések kerültek előtérbe. A dublini tárgyalásokon vita alakult ki arról, ki viselje a felelősséget az emelkedő árak kezeléséért: a tagállamok rendkívüli adót vetnének ki a jelentős nyereséget termelő energiavállalatokra, az uniós vezetés szerint erről az egyes országoknak kell döntenie.
A zárt ajtók mögötti tárgyalásokon felmerült az elektromos áramot terhelő adók csökkentése, valamint az elektromos autók akkumulátoraiban tárolt energia visszatáplálása az országos hálózatokba. Ukrán tisztviselők felajánlották, hogy a blokk nevében tárolják az európai földgázkészleteket – Ukrajna aktív föld alatti tárolókapacitása több mint 30 milliárd köbméter.
A tanácskozás egyik legkényelmetlenebb kérdése az volt, mit tehet Európa, ha Trump valóban korlátozza az amerikai dízel kivitelét. Az európai miniszterek elsősorban annak reményüknek adtak hangot, hogy Washington végül nem vezeti be a tilalmat. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója elismerte, hogy Európa az egyik leginkább kitett régió, és szükség esetén kész lenne összehangolni a stratégiai olajkészletek felszabadítását.
O’Brien szerint a készletek miatt egyelőre nem kell aggódni, de egy mondatban összefoglalta a helyzetet: amit tudunk, az az, hogy a legrosszabbra kell készülnünk, és a legjobbat kell remélnünk.
