„Az emberiség még fel sem fogta, milyen AI-forradalom előtt áll” – rajtunk múlik, mivé válik
A mesterséges intelligencia önmagában se nem jó, se nem rossz – az ember felelőssége, mire használja. Megyeri Jonatán rabbi szerint azonban az AI különbözik a korábbi technológiai forradalmaktól, mert idővel maga az emberi irányítás is háttérbe szorulhat.
A mesterséges intelligencia az emberiséget akár nagyobb mértékben is megváltoztathatja, mint a könyvnyomtatás. Megyeri Jonatán rabbi szerint még csak ennek a technológiai forradalomnak az előszobájában járunk, és a társadalom jelentős része egyelőre fel sem fogta, milyen gyors és mély átalakulás következhet.
A zsidó vallásban nincs a katolikus egyházhoz hasonló központi vezetés, mely egyetlen, mindenkire kötelező állásfoglalást adna ki a mesterséges intelligenciáról. Megyeri Jonatán szerint azonban a technológiai változásokat alapvetően ugyanazzal az elvvel közelítik meg: semmi sem eleve jó vagy rossz. Egy új technológia lehetőség, melyet pozitív és negatív célokra egyaránt lehet használni, ezért a felelősség végső soron az emberé.
Az AI ugyanakkor egy fontos ponton különbözik a korábbi újításoktól. Ha a rendszerek egyre önállóbban fejlődnek és működnek, az emberi irányítás fokozatosan háttérbe szorulhat. Ez már nem pusztán technikai, hanem morális kérdés: meddig engedünk át döntéseket egy rendszernek, és hol ragaszkodunk ahhoz, hogy a felelősség emberi maradjon?
A technológiai alkalmazkodás önmagában nem idegen a vallástól. Megyeri Jonatán a szombati szabályok példáján mutatta meg, hogyan reagált a zsidó jog az elektromosság, az időzítők vagy később a LED-technológia megjelenésére. A módszer nem az újítás automatikus elutasítása, hanem annak megvizsgálása, milyen szabályokat érint, milyen veszélyeket jelent, és hogyan használható úgy, hogy a vallási keretek megmaradjanak. Szerinte ugyanez történhet majd az AI-val és akár a háztartási robotokkal is.
Kiválthatja az AI a rabbit?
Megyeri Jonatán úgy gondolja, hogy az AI képes viselkedési és gondolkodási mintákat utánozni, és idővel akár úgy is tűnhet, mintha empatikus vagy együttérző lenne. Az emberi lélek egyediségét azonban szerinte nem tudja lemásolni. Emiatt a lelki segítséget nyújtó emberekre, köztük a vallási vezetőkre sokáig szükség maradhat.
Az egyszerű, tárgyi kérdések más kategóriába tartoznak. Egy vallásjogi szabályra idővel könnyen válaszolhat megfelelően egy AI. Egy házassági, gyermeknevelési vagy üzleti konfliktus azonban már olyan helyzet lehet, amelyben több jogos érték feszül egymásnak. Ilyenkor ismerni kell az érintetteket, a körülményeket és azt, hogy ugyanaz a döntés két különböző emberre teljesen más hatással lehet.
Ugyanez a probléma jelenik meg akkor is, amikor azt kérdezzük, mennyi képernyőidő vagy AI-használat egészséges. Megyeri Jonatán szerint nincs olyan univerzális szám, amely minden emberre és minden gyerekre egyformán alkalmazható. A szakértő vagy a rabbi szerepe éppen abban áll, hogy nemcsak általános adatokat lát, hanem magát az embert és az adott élethelyzetet is.
A mesterséges intelligencia ráadásul az egyik legértékesebb erőforrásunkból, az időből is egyre többet szabadíthat fel. Ez azonban új problémát teremt. Ha az automatizáció miatt több szabadidőnk lesz, egyáltalán nem mindegy, mire használjuk. Megyeri Jonatán a mobiltelefonok példáját hozta: a technológia már korábban is rengeteg időt szabadított fel, mégis könnyen órákat töltünk naponta a képernyő előtt.
A legnagyobb kérdés végül a felelősség. Megyeri Jonatán szerint szerencsés lenne, ha az AI-cégeket irányító, rendkívüli hatalommal rendelkező vezetők nem egyedül próbálnák meghúzni a technológia morális határait, hanem vallási vezetőket, filozófusokat, orvosokat, mérnököket és más szakembereket is bevonnának. Az önvezető autók döntési dilemmái jól mutatják, milyen problémák jönnek: ha minden lehetséges döntés rossz, milyen értékrend alapján döntsön a gép?
