Hatalmas bukás lett az első kínai mesterséges intelligencia film
Komoly pénzügyi csalódást okozott Kínában a Sanxingdui: Future Past című sci-fi, amelyet az ország első, teljes egészében mesterséges intelligenciával generált, széles körű moziforgalmazásba került nagyjátékfilmjeként mutattak be. Az október 23-án debütált alkotás a bemutatását követő napokban mindössze 181 ezer dolláros, vagyis nagyjából 60 millió forintos jegybevételt ért el, miközben az elkészítésére több mint 1,5 millió dollárt, azaz megközelítőleg félmilliárd forintot fordítottak.
A film mögött a Bona Film Group áll, amely jelentős erőforrásokat mozgósított a technológiai kísérlethez. A produkción a vállalat tájékoztatása szerint közel száz ember dolgozott több mint két éven keresztül, miközben a szereplők megjelenését, hangját és a film látványvilágát is mesterséges intelligenciával állították elő. A stúdió ráadásul nem egy szűk körű, kísérleti bemutatóval próbálkozott: a premier napjára országszerte több mint tízezer vetítést terveztek, így a filmnek bőven lett volna lehetősége közönséget találni. A jegybevételek azonban a gyártási költség alig 12 százalékát fedezték az első napokban. Ez még nem a film végleges pénzügyi mérlege, hiszen a forgalmazás folytatódhat, ugyanakkor a kezdeti eredmények alapján a befektetés megtérülése erősen kétséges.
Két évig dolgoztak rajta, mégis alig ültek be rá a moziba
A film története különös ellentmondást hordoz: egy olyan jövőben játszódik, amelyben az emberiség túlzottan függővé vált a mesterséges intelligenciától, és a kialakuló válság megoldásához egy több ezer éves kínai civilizáció múltjában keresik a választ. A közönséget azonban láthatóan nem sikerült megnyernie a technológiai újdonságnak.
Az AFP tudósítása szerint az egyik pekingi vetítésen mindössze négy néző ült a teremben. A megszólaltatott mozilátogatók egy része úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott képi világ egyelőre nem éri el a hagyományos filmgyártás minőségét. A Bona Film Group vezetése ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a produkció úttörő vállalkozásnak számít. A társaság szerint már önmagában jelentős eredmény, hogy elsőként vállalkoztak ilyen film elkészítésére, megszerezték a moziforgalmazási engedélyt, és a közönség elé vitték az alkotást. A gyenge jegyeladások ugyanakkor fontos üzleti kérdést vetnek fel: hiába válik egyre olcsóbbá és gyorsabbá a mesterséges intelligenciával történő tartalomgyártás, ha az elkészült produkcióért a nézők nem hajlandók fizetni.
Néhány tízezer forintból készült film verte meg a méregdrága produkciót
A kínai filmpiac egy másik közelmúltbeli sikertörténete különösen éles kontrasztot mutat a mesterséges intelligenciával készült film kudarcával. A Niu Lai című animációs alkotást egy anya és fia készítette rendkívül szerény, a beszámolók szerint mindössze 200 dolláros, vagyis néhány tízezer forintos költségvetésből. A kezdetleges animáció, a szokatlan karakterek és az amatőr megoldások eleinte inkább gúny tárgyává tették a produkciót, ám az interneten terjedő részletek váratlanul népszerűvé váltak, és egyre többen váltottak jegyet a filmre. Az alkotás végül közel 10 millió dolláros bevételig jutott.
A két film eredménye természetesen nem hasonlítható össze teljesen, hiszen a Niu Lai sikere fokozatosan bontakozott ki, miközben a mesterséges intelligenciával készült film még csak a forgalmazás elején tart. Az eset ugyanakkor arra utal, hogy a technológiai fejlettség önmagában nem garantálja a kereskedelmi sikert.
Hollywood számára is figyelmeztetés lehet a kínai kudarc
A mesterséges intelligencia térnyerése az egész filmipar számára komoly gazdasági kérdéssé vált. Az új technológiával csökkenthetők bizonyos gyártási költségek, automatizálhatók munkafolyamatok, és olyan látványvilág is létrehozható, amelyhez korábban jelentős stábokra és költségvetésre volt szükség. A kínai tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a gyártási költségek csökkentése önmagában még nem teremt piaci keresletet.
Különösen érdekes, hogy Kínában a mesterséges intelligenciával készített rövid videós tartalmak már rendkívül népszerűek: a Fortune által ismertetett adatok szerint 2026 első negyedévében több mint 120 ezer rövid, internetes sorozat készült az országban, amelyek több mint 95 százalékát mesterséges intelligencia segítségével generálták. A rövid formátumok Sikere azonban egyelőre nem ismétlődik meg automatikusan a mozivásznon. Hollywoodban eközben a mesterséges intelligencia alkalmazása már a színészek és forgatókönyvírók munkáját, valamint a filmgyártás jövőbeli költségszerkezetét is érinti. A technológia terjedése korábban munkaügyi konfliktusokat is kiváltott, miközben a stúdiók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a felhasználási lehetőségeire.
