Vagyonadó: öten a „veszélyzónában” az új gazdaglista szerint
Megjelent a legfrissebb gazdaglista, miközben a vagyonadó részletszabályain már dolgozik a kormány. Az új rangsor alapján az is látszik, kik lehetnek az új adónem legnagyobb érintettjei.
Az idei rangsor több szempontból rendhagyó: ezúttal nem ötven, hanem száz szereplő vagyonát becsülték meg. A listán szereplők együttes vagyona megközelíti a 13 billió forintot, a mezőnybe pedig 32 új név került be.
A lista különösen a készülő vagyonadó miatt érdekes. A Pénzügyminisztérium már dolgozik az új adónem részletszabályain, az adópolitikáért felelős államtitkár pedig korábban közölte: egymilliárd forintos értékhatár felett 1 százalékos vagyonadó bevezetését tervezik. Az adó nem egyszeri lenne, és széles vagyonkört érintene. A miniszterelnök szeptember végén arról beszélt, elképzelhető, hogy 500 milliárd forintos vagyon felett már 1 százaléknál magasabb kulcsot alkalmaznának. Ennek részleteiről még nincs végleges döntés.
Mészáros Lőrinc jóval az 500 milliárdos határ felett
A lista élén továbbra is Mészáros Lőrinc és családja áll, vagyonukat 1785,7 milliárd forintra becsülik, szemben az egy évvel korábbi 1749,1 milliárddal. Érdekeltségeik száma már nagyjából ötszáz, a cégcsoport a bankszektortól az agráriumon és építőiparon át az energetikáig és turizmusig számos területen jelen van. Az 500 milliárd forint feletti magasabb vagyonadókulcs esetén a becslés alapján Mészáros vagyona több mint háromszorosan haladná meg ezt a határt. A pontos adókötelezettséget ugyanakkor önmagában a becslésből nem lehet kiszámítani, mert az adóalap meghatározásánál külön értékelési szabályokat alkalmazhatnak, és az igazolt tartozások egy része is levonható lehet.
Csányi Sándor is bőven a felső sávban lehet
A második helyen Csányi Sándor áll, vagyonát 649,7 milliárd forintra becsülték. A vagyon jelentős részét nem az OTP, hanem agrárérdekeltségei adják. A Bonafarm gyengébb teljesítménye miatt becsült vagyona valamelyest csökkent az előző listához képest. Csányi vagyona ezzel nagyjából 150 milliárd forinttal haladja meg az 500 milliárdos szintet.
Felcsuti Zsolt és Veres Tibor sem maradna ki
A harmadik leggazdagabb magyar Felcsuti Zsolt, vagyonát 587,6 milliárd forintra teszik. Vagyona elsősorban ipari befektetésekből, gép- és alkatrészgyártásból származik, az MPF Holding nevű érdekeltsége szinte teljes egészében külpiacokra termel. Közvetlenül mögötte Veres Tibor következik, a Wallis alapítójának becsült vagyona 567,7 milliárd forint. Érdekeltségei között ingatlanpiaci és kereskedelmi befektetések mellett a Praktiker és a Graboplast is megtalálható. Mindketten meghaladják az 500 milliárd forintos szintet, amely felett a felvetés szerint az általános 1 százalékosnál magasabb vagyonadó is megjelenhet.
Szíjj László az új belépő az 500 milliárdos klubban
A friss gazdaglista egyik fontos változása Szíjj László előretörése. A Duna Aszfalt tulajdonosának vagyona egyetlen év alatt 27,5 százalékkal nőtt, és elérte az 530,6 milliárd forintot, ezzel már ő is átlépte az 500 milliárdos határt. Néhány nappal korábban – az akkor rendelkezésre álló vagyonbecslések alapján – még négy olyan magyarról lehetett beszélni, akinek vagyona meghaladta ezt az összeget, a friss listával azonban ötre nőtt a kör. Az első öt helyezett becsült vagyona együttesen meghaladja a 4,1 billió forintot.
Nem csak az első ötnek kell figyelnie a vagyonadóra
A készülő adó messze nem kizárólag ezt az öt embert érintheti. Az 500 milliárd forintos határ csak egy lehetséges magasabb adókulcs választóvonala, miközben az alapvető vagyonadó tervezett küszöbe egymilliárd forint. A százas listán a bekerülési küszöb ennél nagyságrendekkel magasabb, így a felsorolt milliárdosok becsült vagyona alapján valamennyien jóval az egymilliárdos határ fölött vannak. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a becsült teljes összeg után kellene adót fizetniük: a végleges adóalapot a készülő törvény értékelési, levonási és esetleges mentességi szabályai határozzák majd meg.
A szabályozás a lehető legszélesebb körben fogná meg a vagyont
A készülő szabályozás a lehető legszélesebb körben fogná meg a vagyont. Az ingatlanok és céges részesedések mellett többek között gépjárművek, készpénz és számlapénz, értékpapírok és más befektetések, követelések, kriptoeszközök, illetve különböző vagyoni értékű jogok is bekerülhetnek az adóalapba. A tervek szerint a külföldön tartott vagyon sem maradna automatikusan kívül a rendszeren. A részletszabályok azonban még nem véglegesek: a jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése hamarosan megkezdődhet, és különösen az ingatlanok, illetve a vállalkozások értékelésénél lesz szükség részletes szabályokra.
