Állapotjelentés a Magyar Sertéságazatról: Járvány, Árcsökkenés és Kormányzati Támogatás
Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése tovább súlyosbítja a már amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar sertéságazatot, amely már a vírus megjelenése előtt is komoly árpiaci válsággal küzdött. A mostani helyzetben a magyar sertéstartók komoly fenyegetéssel szembesülnek, mivel a járvány nemcsak közvetlen veszteségeket okoz, hanem az exportlehetőségeket is szűkíti, míg a járványvédelmi költségek folyamatosan emelkednek. Ráadásul a kisebb gazdaságok, amelyek nem képesek megfizetni a megnövekedett költségeket, még inkább veszélybe kerülnek.
Dénes Zoltán cikkében említi, hogy a kölkedi gazdaságban 27 sertést tartottak, ahol a vírus már megjelent. Az érintett telep felszámolása már megkezdődött, miközben a térségben a vaddisznóállományban is jelen van a vírus. Az augusztus 12-én begyűjtött minták bizonyítják, hogy a fertőzés nem egyedi eset, ugyanis más telepeken is hasonló incidensek történtek. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a helyzet sürgeti a hatóságokat, hogy mihamarabb megelőző intézkedéseket tegyenek.
A sertésárak drasztikus csökkenése
A legfrissebb adatok szerint a hazai vágósertés ára júniusban 522 forintra zuhant, ami 37,1%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A július eleji árak is csupán 518 forint körül mozogtak, míg egy évvel korábban még 828 forintot fizettek a termelők. Az árzuhanás globális jelenség, amely különösen a magyar piacot érinti, hiszen a külföldi piacon is hasonló áresést tapasztalunk.
Az importált sertéshús piaca is folyamatosan bőséges kínálatot mutat, így a vágóhidak alkupozíciója erősödik, míg a termelők nehezen tudják érvényesíteni az áremelés iránti igényüket. Kürtölve is említhetjük, hogy a közelmúltban rávilágítottak arra, hogy egyszeri új gócpont akár exportkorlátozásokat is eredményezhet, amely tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
Kormányzati intézkedések a helyi gazdák támogatására
Felmerült, hogy míg a magyar sertéstartók nehéz helyzetben vannak, a lengyel gazdák számára a kormány már aktívan előkészítette a támogatási intézkedéseket. Stefan Krajewski lengyel mezőgazdasági miniszter arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a kormány körülbelül 115 millió eurót kíván elkülöníteni a helyi sertéstenyésztők támogatására, valamint bónuszokat is biztosítanak a tenyészkocák vásárlásakor és az első fialásért.
Ez a különbség a két ország között rámutat arra, hogy a fenntartható sertéstenyésztés érdekében a hazai gazdák számára is sürgősen szükség lenne hasonló intézkedések bevezetésére, hogy megelőzzék a további gazdasági romlást és a sertésállomány drasztikus csökkenését.
Összegzés
A magyar sertéságazat számára a következő időszak kulcsfontosságú lesz. A kérdés nem csupán a jelenlegi járvány kiiktatása, hanem az is, hogy sikerül-e megakadályozni az árpiaci válság és a sertéspestis együttes hatását, amely hosszú távon az állvány csökkenéséhez és újabb gazdaságbezárási hullámokhoz vezethet. Az ágazat jövője nagymértékben függ a termelési költségek csökkentését célzó intézkedésektől és a célzott támogatásoktól.
