Három telephelyét bezárja a BioNTech, rengeteg közpénz válik hamuvá
A pandémia egyik legnagyobb nyertesének számító német biotechnológiai cég képtelen fenntartani a Covid-korszakban kiépített kapacitásait, és három üzemét is bezárja. A BioNTech döntésével mintegy 150 milliárd forintnyi német állami támogatás semmisül meg.
Hónapokon át tartó kutatás-keresés után sem találtak vevőt a BioNTech bezárandó telephelyeire sem az iparági szereplők, sem a pénzügyi befektetők között, ezért a Covid-vakcinát a Pfizerrel közösen kifejlesztő és gyártó német vállalat kénytelen lelakatolni három telephelyét is: a baden-württembergi Tübingenben, a hesseni Marburgban és a rajna-pfalzi Idar-Obersteinben.
Tübingen a legnagyobb fiaskó
A fiaskót a biotechnológiai cég a kedvezőtlen piaci és beruházási környezettel indokolta, de mindenképpen egyfajta szegénységi bizonyítvány a német gazdaságra nézve. A döntés mintegy 1800 munkavállalót érint, vagyis a vállalat teljes állományának közel egynegyedét. Tübingen 2027 végén, Marburg 2028 elején, Idar-Oberstein pedig 2028 végén zárhat be.
A hír különösen kellemetlenül érinti a német államot, mivel a bezárásra ítélt tübingeni telephely eredetileg a BioNTech által később felvásárolt CureVac központja volt. Az mRNS-technológiára specializálódott utóbbi vállalat a koronavírus-járvány idején Németország egyik nagy reménysége volt. Az állam ezért 2020-ban 300 millió euróval szállt be a cégbe, majd további támogatások és kutatás-fejlesztési források révén összesen akár 550 millió eurónyi közpénz áramlott a vállalathoz. A cél az volt, hogy Németország saját biotechnológiai bajnokot építsen fel és megerősítse pozícióját a gyógyszeriparban.
A befektetés azonban hatalmas kudarccá vált. Miután a BioNTech 2025-ben felvásárolta a CureVacot, a német állam a CureVacban meglévő tulajdonrészéért cserébe csupán 0,6 százalékos részesedést kapott a BioNTech részvényeiből. Ezt a csomagot a tőzsdei árfolyamból kiszámolva mindössze 130 millió euróért értékesítik. A cég Nasdaqon jegyzett részvényei ugyanis a 2021 augusztusában elért 389 dolláros árfolyamcsúcsukról 99 dollárra estek vissza, a legfrissebb hírekre pedig kedden a tőzsdenyitás előtti elektronikus kereskedésben további 1,3 százalékkal, 97,8 dollárra gyengültek.
Csupán 130 millió euró térülhet meg tehát az eredetileg befektetett és támogatásként rendelkezésre bocsátott 550 millió euróból. A veszteség 420 millió euró, ami jelenlegi árfolyamon több mint 150 milliárd forint. A közpénzek jelentős része tehát elpárolgott, miközben a létrehozni kívánt ipari kapacitások sem maradnak fenn.
Különösen élesen fogalmazott Ingmar Hoerr, a CureVac alapítója, aki a helyzetet „toxikusnak” nevezte. Hoerr elmondta, hogy a felvásárlás idején a BioNTech vezetői még egy olyan jövőképet vázoltak fel, amelyben a két vállalat technológiai és tudományos képességei egymást erősítik majd, ehhez képest alig néhány évvel később a tübingeni központ bezárásáról született döntés.
Mi áll a BioNTech-krízis hátterében?
A bezárások hátterében ugyanakkor nem csupán a CureVac-integráció sikertelensége áll. A BioNTech a világjárvány idején a Pfizerrel közösen kifejlesztett Covid–19 vakcinának köszönhetően milliárdos nyereségeket ért el és gyorsan bővítette gyártókapacitásait. Azóta azonban a vakcinák iránti kereslet meredeken visszaesett, ám a vállalatnak még nincs más, hasonló bevételt biztosító, széles körben értékesített terméke. A cég ezért a rákgyógyászati fejlesztésekre, az mRNS-alapú immunterápiákra, valamint az antitest–gyógyszer konjugátumokra helyezte a hangsúlyt.
Ez az átalakulás azonban rendkívül költséges. Az idei első fél évben a vállalat 1,35 milliárd eurós veszteséget könyvelt el az előző év azonos időszakában mért 802 millió eurós mínusz után. A vállalat ikonikus alapítói, a török származású Ugur Sahin és Özlem Türeci gyógyszerkutatók legkésőbb az év végéig távoznak, és újonnan alapított, Arife nevű cégükben folytatják munkájukat.
A CureVac-ügy alighanem a német iparpolitika egyik legköltségesebb és legvitatottabb befektetésének bizonyult.
