Románia gazdasági helyzete: Technikai recesszióba süllyedés
Románia gazdasága a legfrissebb adatok szerint súlyos válságot él meg, mivel az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 1,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A román Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett, a naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a GDP éves összevetésben 1,5%-os visszaesést mutat. Ez a csökkentés március hónap előestéjén következett be, amikor a háború miatt a gazdasági helyzet tovább romlott az Európai Unióban.
Az előző negyedév eredményeihez képest a teljesítmény 0,2%-kal csökkent, amely technikai recessziónak számít. Az INS által közzétett adatok alapján 2024 utolsó negyedévében már 2%-os csökkenést tapasztaltak, míg a harmadik negyedév stagnált. A román gazdaság számára a helyzet kilátástalan, hiszen a hónapok óta tartó megszorítások megnehezítik a háztartások életét és a vállalkozások fejlődését.
A feszítő infláció
Az inflációs adatok még aggasztóbb képet festenek: áprilisban az éves infláció 10,71%-ra emelkedett, szemben a márciusi 9,87%-kal. Az élelmiszerek ára 7,39%-kal nőtt, míg a nem élelmiszer jellegű termékek 12,02%-kal drágultak. Különösen aggasztó, hogy az áram ára 54,18%-os emelkedésen ment keresztül, a lakásbérlés 43,78%-kal drágult, a gázolaj ára 32,68%-kal növekedett, és a benzin is 22,42%-kal került többe. A legnagyobb mértékben csökkent árak közé tartozik viszont a burgonya és a légi közlekedés ára.
A román ipar nehézségei
A nyers adatok szerint a román ipari termelés volumene márciusban 0,7%-kal csökkent az előző éve azonos időszakához képest, míg a naptárhatás eltávolítása után 2,2%-os csökkenést mértek. A bányászat és az energiaipar teljesítménye ugyanakkor szerény növekedést mutatott, 2%-os és 3,6%-os javulással, ám a feldolgozóipar 1,5%-kal visszaesett. Ez az iparán belüli eltérés aggasztó és további aggodalmakat vet fel a jövőt illetően.
Politikai instabilitás hatásai
Románia jelenlegi gazdasági helyzete szorosan összefügg a belpolitikai instabilitással. A május 5-én ratifikált bizalmatlansági indítvány és a kormány leváltása újabb bizonytalanságot teremtett. A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a politikai instabilitás a befektetői bizalom csökkenéséhez, a beruházási döntések késlekedéséhez és a pénzügyi piacok volatilitásának növekedéséhez vezethet, amely végső soron a gazdaság teljesítményének romlásában nyilvánulhat meg.
Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem kutatói 0,5%-os GDP-visszaesést prognosztizálnak 2026-ra, amennyiben a politikai helyzet nem stabilizálódik. Ezzel szemben 2027-re a gazdasági növekedést jósolják, amennyiben a helyzet kedvezően alakul.
Romániának sürgősen reagálnia kell a gazdasági nehézségekre, ha el szeretné kerülni a tartós válságot és vissza szeretne térni a növekedés útjára.
