Az aranypiac fordulata: jegybanki vásárlások és az MNB döntése
Az arany piacán jelentős mozgások zajlottak az idei évben: a januárig tartó emelkedést követően csaknem 30 százalékos zuhanás következett, augusztusban azonban ismét megjelentek a vevők. A nemesfém árfolyama az 5600 dolláros csúcsról esett vissza, majd augusztus elején sikerült áttörni a hónapok óta tartó csökkenő trendet, és újabb emelkedés indult.
A fordulatot két tényező segítette: egyrészt újra megindult a tőkebeáramlás az aranyba fektető ETF-ekbe, másrészt a dollár gyengülése is kedvezett a nemesfémnek.
A jegybankok továbbra is jelentős mennyiségben vásárolnak aranyat
Az arany egyik legerősebb támasza a világ jegybankjainak kereslete. Csak 2026 második negyedévében nettó 289 tonna aranyat vásároltak a központi bankok. A tartalékkezelők arra számítanak, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkedik a globális jegybanki aranytartalék.
Az arany mellett szól az Egyesült Államok költségvetési helyzete is: a magas deficit és az emelkedő államadósság erősítheti a nemesfém hagyományos menedékeszköz-szerepét. Az amerikai kamatkiadások már idén a GDP 3,3 százalékát tehetik ki.
A Fed kamatemelései kockázatot jelentenek
A kép ugyanakkor korántsem egyirányú: a Fed kamatemelései jelentős kockázatot jelentenek az arany számára. Ha tovább emelkednek a reálhozamok, az csökkentheti a kamatot nem fizető nemesfém vonzerejét. A közel-keleti válság eszkalációja alapjaiban változtatta meg az amerikai kamatvárakozásokat, miközben az infláció 3 százalék közelében ragadt. A szeptemberi kamatemelés után is folytatódhat a monetáris szigorítás, a Fed friss előrejelzése és a piaci várakozások alapján még idén újabb 25 bázispontos emelés jöhet.
Az arany előtt így két, egymással ellentétes erő dolgozik: a jegybanki vásárlások, az amerikai költségvetési problémák és a bizonytalanság támogatják az árfolyamot, a magasabb kamatok és reálhozamok viszont fékezhetik. Technikai szempontból azonban az arany árfolyama augusztusban áttörte a több hónapos csökkenő trendvonalat.
Az MNB felülvizsgálta az aranytartalék-stratégiát
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a közelmúltban felülvizsgálta és értékelte az aranytartalék-stratégiát. A jegybank az elmúlt években lépésről lépésre bővítette az ország aranytartalékát, amellyel Magyarország a régióban, illetve az egy főre jutó aranytartalék tekintetében is az élmezőnybe került.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a jelenlegi állomány megfelelően szolgálja a kitűzött stratégiai célokat, ezért az aranytartalék mennyiségét illetően jelenleg nincs napirenden változtatás. Az MNB ugyanakkor folyamatosan monitorozza az aranypiaci folyamatokat, és a jövőben is fenntartja a lehetőségét annak, hogy szükség esetén felülvizsgálja álláspontját.
Magyarország aranytartaléka jelenleg 110 tonna, ennek értéke az augusztus 31-i záróárfolyamon közel 13,6 milliárd eurót tett ki. Ez az érték a piaci árfolyamok mozgásával folyamatosan, napi szinten is változik. 360 forintos árfolyammal számolva a magyar aranytartalék értéke mintegy 4900 milliárd forintnak felel meg.
Magyarország megosztva őrzi az aranytartalékát
A jegybanki aranyvásárlások mellett egyre fontosabb kérdéssé válik az is, hogy hol őrzik a központi bankok a felhalmozott nemesfémet. Magyarország jelenlegi aranytartalékából 94,73 tonnát belföldön, 15,5 tonnát pedig Londonban, a Bank of England értéktárában őriznek.
A nemzetközi trend ugyanakkor már nem egyszerűen az arany hazaszállításáról szól: a jegybankok egyre inkább úgy osztják meg készleteiket, hogy egyszerre biztosítsák a fizikai hozzáférhetőséget, a biztonságot és azt, hogy szükség esetén gyorsan mozgósítható legyen a tartalék. Hollandia például idén 86 tonna aranyat helyezett át New Yorkból és Ottawából Londonba, miközben a teljes készletét nem csökkentette.
London maradt az arany egyik legfontosabb központja
A Bank of England szerepe azért különleges, mert London a fizikai arany egyik legfontosabb nemzetközi kereskedési központja, így az ott tárolt, megfelelő szabványnak megfelelő készletek könnyebben forgalomképesek. A World Gold Council 76 jegybank részvételével készített 2026-os felmérésében a válaszadók 57 százaléka jelölte meg a Bank of Englandet tárolási helyszínként, míg 49 százalékuk tartott legalább valamennyi aranyat belföldön.
A kutatásból az is kiderült, hogy nem az arany szerepének visszaszorulása zajlik: a válaszadók 89 százaléka arra számít, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkedik a világ jegybankjainak aranytartaléka, 45 százalék pedig saját intézményénél is növekedést vár.
