Kijózanító pofon az euró bevezetéséről: nem 2030 a valós dátum
A héten több magas szintű nyilatkozat is elhangzott a magyar euró bevezetésének lehetséges időpontjáról, amelyek egybehangzóan árnyalták a 2030-as céldátum realitását.
Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke a Reutersnek nyilatkozva kifejtette: ha a kormány 2030-ig teljesíti az euróövezeti csatlakozás feltételeit, Magyarország legkésőbb 2029 elején beléphet az ERM–2 árfolyam-mechanizmusba, amely az euró előszobájának számít. Az euró bevezetésének legkorábbi lehetséges időpontja így 2032. január 1-je lehet.
Az alelnök szerint a döntéshozók számára kulcstényezőt jelent majd az energiapiaci fejlemények alakulása, a 2027-es költségvetés, valamint a következő hónapban bemutatni tervezett középtávú költségvetési terv. Úgy fogalmazott: ha tisztázódik a költségvetési oldal, és elindul az euróbevezetés folyamata, az stabilitást teremt, és a jelenleginél kedvezőbb kockázati környezethez vezet.
Kurali Zoltán nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy Magyarországnak milyen árfolyamszinten kellene csatlakoznia az ERM–2-höz. Elmondása szerint a jegybank fő feladata jelenleg az, hogy a gazdaságot a 2,5 százalékos inflációs célhoz igazítsa.
A jegybanki alelnök szavai összecsengenek a vezető elemzők értékelésével. Az Equilor Befektetési Zrt. sajtóbeszélgetésén elhangzott: tavaly Magyarország még egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesített, idén azonban a kedvező inflációs folyamatoknak és a csökkenő országkockázati prémiumnak köszönhetően az árstabilitási feltétel már teljesülhet, miközben a hozamkonvergencia területén is érdemi előrelépés történt.
A legnagyobb problémát továbbra is az államháztartás jelenti. A relatíve magas államadósság és annak jelentős kamatterhe miatt a költségvetés kényszerpályán mozog, így az Equilor számításai alapján Magyarország leghamarabb 2033-ban vezetheti be az eurót.
Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője szerint az árstabilitási kritérium teljesülése és a hozamkonvergenciában elért előrelépés tartósnak bizonyulhat. A hiánykritérium teljesítésében ugyanakkor a hazai és a külföldi vállalati szektor alkalmazkodásának is komoly szerepe lehet. Az élénkülő beruházási aktivitás és az európai uniós források hatékony felhasználása segíthetné, hogy a költségvetési konszolidáció a lehető legkisebb növekedési áldozattal járjon.
Az euró bevezetése az Equilor szerint nagyobb árfolyamstabilitást és alacsonyabb kamatprémiumot eredményezne, miközben tovább erősítené Magyarország beágyazottságát az Európai Unió gazdaságába. A mérleg másik oldalán ugyanakkor Magyarország elveszítené a nominális árfolyam leértékelésének lehetőségét, az önálló monetáris politikát, valamint a saját pénz kibocsátásából fakadó gazdaságpolitikai mozgástér egy részét. Ezzel párhuzamosan a költségvetési politika is szűkebb keretek közé kerülne.
A 2033-as céldátum eléréséhez ezért nem pusztán az inflációt és a kamatokat kell megfelelő pályán tartani, hanem az államháztartást is tartósan rendezni kell.
