Szerbia hozzányúlt a dízeltartalékhoz – a Mol is figyel
Napokon belül egyszerre több olyan határidő jár le, amelyek komolyan befolyásolják Szerbia energiaellátását, és érintik a magyar Molt is. A déli szomszéd ország egy hónappal a parlamenti választások előtt dízelt szabadított fel a tartalékaiból.
Szeptember 30-án több fontos határidő jár le Szerbia számára. Lejár a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS működési engedélye, ugyanezen a napon jár le a Mol és a NIS közötti, az orosz tulajdonrész megvásárlásáról szóló tárgyalások határideje, a horvát Janaf engedélye arra, hogy az Adria-kőolajvezetéken keresztül nyersolajat szállítson a szerb finomítóba, valamint az Oroszországgal kötött gázmegállapodás is. Október 25-én pedig parlamenti választásokat tartanak Szerbiában.
Az energiaellátást tovább nehezíti, hogy a Duna vízállása továbbra is alacsony, ami akadályozza az uszályon történő importot.
A szerb kormány 5000 tonna dízel felszabadítását hagyta jóvá a tartalékokból. Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Szövetségének képviselője szerint ez a mennyiség inkább csak szimbolikus, pszichológiai lépés, mintsem valódi megoldás a bizonytalanságra, mivel a fogyasztáshoz képest rendkívül kis mennyiségről van szó.
A nyersolaj-feldolgozás maximális kapacitása napi mintegy 11–13 ezer tonna, a pancsovai finomítóban átlagosan körülbelül napi 10 ezer tonnát dolgoznak fel. Atanacković szerint ha csak ezt az 5000 tonnát használnák fel, és nem lenne más dízel, akkor mintegy három nap alatt elfogyna.
Korábban a hazai termelés kiesését a nagy benzinkúthálózatok importja ellensúlyozta, ez azonban már nem lehetséges ugyanazon az áron. A Duna vízállása lehetetlenné teszi a további uszályos szállítást, a tartálykocsis vagy vasúti szállítás pedig túlságosan drága és bonyolult lenne, ráadásul a mennyiségek sem lennének elegendők. A pancsovai finomító jelenti az egyetlen reális lehetőséget a viszonylag megfelelő ellátásra – a NIS működésének folytatása pedig az Egyesült Államok és Oroszország közötti megállapodástól függ.
Az Európában rekordmagasságba emelkedő üzemanyagárak kapcsán Atanacković elmondta, hogy egyes országok a jövedéki adók csökkentésével próbálják mérsékelni a drágulás hatását. A szerb kormány ezt 20 százalékos mértékben tette meg. Ha a nyersolaj ára tovább emelkedik, és tartani akarják a jelenlegi árat, további jövedékiadó-csökkentéshez kell folyamodniuk, ami ugyanakkor nehezíti a költségvetés működését.
Szeptember 30-a után Szerbia továbbra is két nagyhatalomtól függ. Atanacković szerint a fejlemények az Egyesült Államoktól és az Oroszországi Föderációtól függnek, rajtuk múlik, hogy hónapról hónapra újabb engedélyekért kell-e folyamodni a NIS működésének folytatásához, vagy más módon oldják meg a helyzetet. Ha a Janaf leállítja a nyersolaj-szállítást, vagy nem kap engedélyt, akkor csak minimális mennyiségű importra lehet számítani, ráadásul Európában sincs elegendő dízel. Emlékeztetett arra, hogy a kötelező készletek két-három hónapra elegendők, aztán elfogynak.
Arra a kérdésre, hogy mikor zárulhat le a NIS adásvétele, Atanacković azt válaszolta, hogy a késlekedés oka nem az ár. Az Oroszországi Föderáció vonakodik az eladástól, a Mol és az oroszok közötti tárgyalások már nyolc hónapja tartanak. Azok az árak, amelyekről hallottak, még alacsonyabbak is annál, mint amire számítottak. Mind az amerikai, mind az orosz fél kívánatos vevőnek tekintette a Molt, vagyis Magyarországot. Ez a kérdés nehezebb annál, hogy néhány millió dollárról szóljon.
