Felülvizsgálják a hároméves bérmegállapodást
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerint felül kell vizsgálni az Orbán-kormány idején megkötött hároméves bérmegállapodást. Erről a szociális és családügyi miniszter számolt be a Facebook-oldalán. A fejlemény a minimálbér 2027-es alakulása szempontjából is kulcsfontosságú.
A pénzügyminiszter tájékoztatást adott a versenyképességi kihívásokról
A VKF pénteken ülésezett, amelyen Kármán András pénzügyminiszter is részt vett. A miniszter részletes tájékoztatást adott a hazai versenyképesség előtt álló kihívásokról a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek képviselőinek, a minimálbérrel összefüggő tárgyalások szakmai megalapozása érdekében.
A kormány egyeztetve alakítaná a bérszabályozást
A miniszter megerősítette, hogy a kormány a legalacsonyabb munkabérekkel összefüggő szabályozást továbbra is a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve kívánja alakítani. Ezt követően érdemi bejelentést tett.
Makrogazdasági körülmények indokolják a felülvizsgálatot
„Egyetértettünk abban, hogy a korábban megkötött (hároméves) bérmegállapodást a makrogazdasági körülmények és tényadatok változására tekintettel felül kell vizsgálni” – írta a tárcavezető. A megállapodást még az Orbán-kormány hozta tető alá 2024 végén.
A bértárgyalások nyitánya volt a pénteki ülés
A VKF munkaadói oldalának egyik tagja, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, a pénteki ülés volt a bértárgyalások nyitánya, amelyen Kármán András pénzügyminiszter felvezető előadást tartott. A miniszter előadása alapján Perlusz László úgy vélte, a kormány is arra törekszik, hogy javítsa a hazai kkv-k termelékenységét és versenyképességét, hiszen ez tartós erőteljes béremelkedést okozhat Magyarországon.
A legkisebb keresetűek támogatására számítanak
Várakozásaik szerint olyan bértárgyalásnak néznek elébe, ahol a kormányzat célzottan a munkavállalókat, főként a legkisebb keresetűeket fogja segíteni. Perlusz László kiemelte, készek a hároméves bérmegállapodás újratárgyalására, amelyben szerinte a termelékenység javítására is koncentrálni kell majd. Elmondása szerint beszéltek az érdekegyeztetés rendszerét érintő, várható átalakításokról is. Hangsúlyozta, a VKF jól működő, élő szervezet.
A szakszervezet a megállapodás fenntartása mellett érvelt
A VKF munkavállalói oldalának egyik tagja, Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke elmondta, hogy az ülésen a hároméves bérmegállapodás mellett szólalt fel. Emlékeztetett: a megállapodásnak az volt a célkitűzése, hogy a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A makrogazdasági mutatók nem a prognózis szerint alakultak
Jelezte: ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a makrogazdasági mutatók nem a 2024 novemberében aláírt hároméves bérmegállapodásban szereplő prognózisnak megfelelően alakultak. A bértárgyalások megkezdéséhez a korábbi években megszokott – GDP, inflációs, átlagbér – adatokon felül részletesebb, vállalatméretenként és bérkategóriákra lebontva szeretnének képet kapni a magyar munkavállalók jövedelméről.
Az üzemanyagköltségek miatt emelnék a munkába járás költségtérítését
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mostani helyzetben, a jelentősen megemelkedett üzemanyag-költségek miatt kezdeményezte, hogy emeljék meg a munkába járás költségtérítésének adómentesen adható korlátját, a mostani kilométerenkénti 30 forintról 60 forintra.
Háromoldalú érdekegyeztetési fórum létrehozását szorgalmazzák
Zlati Róbert tájékoztatása szerint beszéltek továbbá az érdekegyeztetés rendszerének átalakításáról, olyan háromoldalú érdekegyeztetési fórum létrehozását szorgalmazták, amely nemcsak a versenyszféra vagy a közszféra, hanem valamennyi munkavállalót érintő kérdésekkel is foglalkozhat. A fórum megvalósításáról még egyeztetnek.
