Vagyonadó 2026: kiszivárgott részletek a tervezetről
A Pénzügyminisztérium a véghajrában tart a vagyonadóról szóló jogszabálytervezet megalkotása kapcsán, miközben javában készül a 2027-es költségvetés is, amelyet október végéig szeretnének bemutatni. A tervek szerint a vagyonadó bevételeit már ebbe betervezik.
Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár néhány napja arról beszélt, hogy néhány héten belül megkezdődhet a társadalmi egyeztetés. Elárulta, hogy a kormány egymilliárd forint értékhatár felett 1 százalékos vagyonadót vezetne be, amely nem egyszeri adó lesz, és a lehető legszélesebb körű vagyonelemekre terjed ki: céges részesedésekre, ingatlanokra és ingóságokra, valamint hazai és külföldi vagyonelemekre is. Az ingatlanok és a vállalkozások értékének meghatározása összetett feladat, ezért a jogszabály részletes értékelési szabályokat tartalmaz majd. A széles adóalap kialakítását azzal indokolta, hogy ha egyes eszközosztályokat kivonnának az adó hatálya alól, akkor a vagyon ezekbe áramlana.
Kiknek kell vagyonadót fizetniük?
Az elképzelések szerint az adó a magánszemélyek és a vagyonkezelési konstrukciók egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonát terheli évente, az értékhatár feletti részre vetített 1 százalékos mértékkel. Az adóalanyok köre három csoportra terjed ki: a belföldi magánszemélyekre, a külföldi magánszemélyekre, valamint a vagyonkezelési adóalanyokra.
A belföldi magánszemélyek közé tartoznak a magyar és kettős állampolgárok, a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a külföldi munkáltató által Magyarországra kiküldött személyek is. Az ő adókötelezettségük a teljes belföldi és külföldi vagyonukra kiterjed.
A külföldi magánszemélyek adókötelezettsége ezzel szemben korlátozott, csak a Magyarország területén fekvő ingatlanjaikra terjed ki.
A vagyonkezelési konstrukciók adóztatása elkülönül. Önálló vagyonkezelési adóalanynak minősül a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, a magánalapítvány, valamint az ezekkel azonos vagy hasonló rendeltetésű külföldi szervezet, jogviszony vagy elkülönített vagyontömeg.
Milyen vagyonelemek után kell fizetni?
A belföldi magánszemélyek esetében főszabály szerint az adóalany valamennyi vagyoneleme az adó tárgyát képezi. Az adóköteles vagyon körébe tartoznak különösen az ingatlanok; az ingóságok, ideértve a gépjárműveket, a készpénzt és a számlapénzt; az értékpapírok és más befektetések, mint például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő megtakarítás; a társasági részesedések; a követelések; a kriptoeszközök; a megtakarítási elemet tartalmazó élet- és járadékbiztosításokból eredő jogok; a vagyoni értékű jogok; valamint az opciós és más hasonló jogok.
Az adó alapja ezeknek a vagyonelemeknek a tárgyév utolsó napjára megállapított értékének együttes összege, csökkentve a törvényben meghatározott, ténylegesen fennálló és megfelelően igazolt tartozásokkal. Az így kapott eredmény egymilliárd forintot meghaladó része után kell vagyonadót fizetni.
Az adóalapból levonható a jogszabályon, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton alapuló tartozás, továbbá az adóköteles vagyonelem megszerzéséhez, létesítéséhez vagy értéknöveléséhez közvetlenül kapcsolódó pénzügyi intézményi hitel- vagy kölcsöntartozás.
Milyen kivételek lesznek?
A tervek szerint szűk körben mentességeket is meghatároznak majd. Nem kell figyelembe venni a magánszemély személyes használatát szolgáló, egyenként legfeljebb egymillió forint értékű ingóságokat; a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szokásosan szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat, a műtárgyak és gyűjtemények kivételével; valamint a legfeljebb tízmillió forint számított értékű szemgépkocsit.
Ez utóbbi értékhatár első látásra meglepő lehet, hiszen egy tízmillió forint fölötti értékű személyautó nem feltétlenül jelent luxusjárművet, egy újabb családi autó ára is ezen az árszinten alakul.
A fizetendő adóból levonható lenne az adóköteles ingatlan után megfizetett helyi adó, az adóköteles gépjármű után megfizetett gépjárműadó, valamint az ezekkel azonos vagy hasonló jellegű külföldi adó. A nemzetközi szerződés alapján a másik államban adóztatható vagyonelemet Magyarország mentesíti az adózás alól.
Hogyan kell bevallani és megfizetni a vagyonadót?
A tervek szerint az adóalany az adót önadózással, főszabály szerint a tárgyév utolsó napján fennálló vagyoni állapot alapján állapítja meg. A bevallást a tárgyévet követő év augusztus 31-ig kell benyújtani, és a fizetendő adót ugyanezen időpontig kell megfizetni.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vagyonadóról szóló törvényt még az idén elfogadják, akkor 2027-ben az érintett állampolgároknak már be kell fizetniük a vagyonadót.
