Így lesz az ukrán csirkéből uniós termék: amerikai jelentés szerint feldolgozzák a húst, és már nem számít az eredete
Szlovákia egyre fontosabb feldolgozó- és kereskedelmi központtá válik az európai baromfipiacon, és ebben az ukrán csirkehúsnak is meghatározó szerepe van. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint az Ukrajnából az Európai Unióba érkező csirkehús jelentős része szlovák feldolgozókhoz kerül, ahonnan feldolgozott termékként jut tovább más uniós országokba.
Az uniós statisztikák szerint 2025-ben mintegy 200 ezer tonna ukrán baromfihús érkezett az EU-ba, 2026 első öt hónapjában pedig már csaknem 97 ezer tonna.
Az USDA friss európai baromfipiaci jelentése szerint Szlovákia szerepe egyre inkább eltolódik a hagyományos baromfitermeléstől a feldolgozás és a kereskedelem felé. A hazai csirkefogyasztás csak mérsékelten nő, miközben a szlovák ágazat bővülését mindinkább a feldolgozóipari tevékenység és az exportlehetőségek hajtják.
Az USDA külön kiemeli az ukrán baromfihúst: a jelentés szerint az EU-ba irányuló ukrán csirkehúsexport jelentős része Szlovákiába kerül, ahol az EU Poultry dolgozza fel. A cég az ukrán MHP baromfiipari óriással működik együtt, a szlovák üzem földrajzi elhelyezkedése pedig megkönnyíti a hűtött csirkehús gyors beszállítását az ukrán vágóhidakról.
A feldolgozott végterméket ezt követően uniós feldolgozott termékként lehet értékesíteni, ami lényegében lehetővé teszi, hogy a végső fogyasztónak ne kelljen feltétlenül feltüntetni az ukrán eredetet.
Az Európai Bizottság szeptember 23-án frissített baromfipiaci adatbázisa szerint 2025 egészében 200 244 tonna ukrán baromfihús érkezett az Európai Unióba, hasított súlyegyenértéken számolva. Ez 3 százalékkal volt több az egy évvel korábbi 194 484 tonnánál. Összehasonlításképpen 2023-ban még 231 943 tonna volt az ukrán behozatal.
A legfrissebb, jelenleg rendelkezésre álló 2026-os adatok januártól májusig tartanak. Ebben az öt hónapban az EU 96 721 tonna ukrán baromfihúst importált, 13,9 százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában. Ukrajna ezzel továbbra is az EU egyik legfontosabb külső beszállítója.
Fontos ugyanakkor, hogy az USDA-jelentés szűkebb kategóriát, csirkehúst vizsgál, míg az Európai Bizottság fenti kereskedelmi adatai a teljes baromfihús-kategóriát mutatják. Az USDA szerint az ukrán csirkehús EU-importja a 2022-es vám- és kvótamentesség bevezetése után csaknem megduplázódott, majd 2023-ban tovább nőtt. A 2025 októberében életbe lépett felülvizsgált EU–ukrán kereskedelmi megállapodás már ismét korlátozta az érzékeny agrártermékek behozatalát, ezért az amerikai minisztérium 2026-ra és 2027-re inkább stabilizálódást vár.
A nagyságrendet jól mutatja az EU Poultry saját működése. A vállalat közlése szerint évente több mint 40 ezer tonna csirkehúst dolgoz fel szlovákiai üzemében. 2023-ban konkrétan 44 500 tonna importált baromfihúst dolgozott fel; ebből mintegy 10 ezer tonna került a szlovák piacra, a fennmaradó mennyiséget pedig 22 európai országba értékesítették. A társaság korábbi közlése szerint termékeinek mintegy 22 százaléka Csehországba, 21 százaléka Szlovákiába került, míg körülbelül 57 százalékot más európai piacokon, köztük Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Romániában és Bulgáriában értékesítettek.
Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy az évi több mint 40 ezer tonna teljes egészében ukrán eredetű. A társaság 2025-ös hivatalos éves jelentése éppen azt hangsúlyozza, hogy diverzifikálta alapanyag-beszerzését, de nem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora mennyiségű ukrán nyersanyagot dolgozott fel. A jelentésből annyi derül ki, hogy a Ready-to-Cook és Ready-to-Eat termékek értékesítése 890 tonnáról 2 104 tonnára nőtt 2025-ben, és a vállalat további feldolgozókapacitás-bővítést tervez.
Jogi szempontból az kiemelendő, hogy a szlovákiai darabolástól vagy feldolgozástól az ukrán csirke nem válik automatikusan uniós eredetűvé. Az uniós szabályok a friss, hűtött és fagyasztott baromfihúsnál kötelezővé teszik a nevelés és a vágás helyének megjelölését. A feldolgozott élelmiszerekre azonban ez a speciális hús-eredetjelölési rendszer már nem vonatkozik.
Ezért például egy további feldolgozáson áteső baromfitermék esetében valóban előállhat az a helyzet, hogy a címkén a vásárló nem látja külön az Ukrajna megjelölést. Ha viszont a készterméket kifejezetten szlovák vagy uniós eredetűként tüntetik fel, miközben fő összetevője más eredetű, az uniós szabály szerint a fő összetevő eltérő eredetét is jelezni kell, vagy közölni kellene, hogy az nem onnan származik, mint maga az élelmiszer.
