Az AI-beruházások csökkentették az energiaválság gazdasági hatását, de 2027-re ez már nem biztos, hogy elég lesz
A mesterséges intelligencia körüli beruházási láz most váratlanul a világgazdaság egyik legfontosabb támaszává vált. Az OECD szeptemberi előrejelzése szerint az adatközpontokra, chipekre és más AI-infrastruktúrára költött összegek érdemben tompítják a közel-keleti konfliktus okozta energiaársokk gazdasági következményeit – elsősorban az Egyesült Államokban és az ázsiai technológiai exportőröknél.
A világgazdaság így 2026-ban valamivel jobban teljesíthet a korábban vártnál: a tavalyi 3,4 százalékos növekedés után idén 2,9 százalékos bővülés várható. Ez ugyan lassulást jelez, de még mindig kedvezőbb a júniusban becsült 2,8 százaléknál. Az OECD külön kiemelte, hogy az AI-hoz kapcsolódó beruházások az Egyesült Államokban megtámasztották a növekedést, míg a félvezetők és más technológiai termékek iránti kereslet Japán és Dél-Korea exportját is húzta.
Az AI-boom hatása túlmutat a technológiai szektoron
Az adatközpontok építéséhez acélra, betonra, elektromos berendezésekre és jelentős mennyiségű energiára van szükség, működtetésükhöz pedig chipekre, memóriákra és hálózati eszközökre. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában már a második negyedéves GDP-adatokban is megmutatkozott az adatközpont- és technológiaiberendezés-építések hatása.
Mindez azért vált kulcsfontosságúvá, mert a közel-keleti válság megdrágította az energiát, csökkentette a háztartások elkölthető jövedelmét és növelte a vállalatok költségeit. A negatív hatást a stratégiai olajtartalékok felszabadítása, a Perzsa-öblön kívüli kitermelés növekedése és a kínai olajkereslet visszaesése is enyhítette, ám az OECD az AI-beruházásokat a gazdaság ellenálló képességének egyik fontos pilléreként említi. A szervezet nem számolta ki külön, mennyivel lenne alacsonyabb a növekedés AI-beruházások nélkül, de elemzéséből látszik, hogy az amerikai beruházások és az ázsiai technológiai export nélkül gyengébb lenne a jelenlegi növekedési kép.
2027-ben sem áll le az AI-boom, de a terhek nőnek
Az OECD mégis romló 2027-es kilátásokról beszél. Nem arról van szó, hogy jövőre eltűnnének az AI-beruházások: a Gartner becslése szerint az AI-hoz kapcsolódó globális kiadások 2026 és 2027 között mintegy 36 százalékkal emelkedhetnek, ezen belül az AI-infrastruktúrára fordított összeg nagyjából harmadával nőhet egyetlen év alatt. A Goldman Sachs előrejelzése szerint a legnagyobb technológiai vállalatok beruházásai 2027-ben mintegy 20 százalékkal haladhatják meg az idei összeget. Az amerikai adatközpontok villamosenergia-igénye 2025 és 2027 között 31 gigawattról 66 gigawattra nőhet.
A gond az, hogy az energiaárak emelkedése idővel a szállításban, a gyártásban, az élelmiszerekben és végül a fogyasztói árak széles körében is megjelenik. Az OECD jövőre már csak 3 százalékos globális növekedést vár, szemben a júniusban jelzett 3,1 százalékkal, a G20-országok 2027-es inflációs előrejelzését pedig 3,1-ről 3,6 százalékra emelte. Az Egyesült Államokban 2,2 százalékos idei és 2,1 százalékos jövő évi növekedést várnak, az eurózónában mindkét évre csupán 1 százalékos bővülést jeleznek előre. Kína növekedése 4,5-ről 4,2 százalékra, Japáné 0,8-ról 0,7 százalékra lassulhat.
Az AI-boom gyenge pontjai
Az OECD szerint kockázatot jelent, ha a vállalatok bevételei elmaradnak a várakozásoktól, mert az a beruházások gyors visszaesését okozhatja. Ehhez kapcsolódnak a magas állampapírhozamok, az energiaellátás bizonytalanságai és az El Nino hatásai. Egy kedvezőtlen forgatókönyvben ezek együtt 0,7 százalékponttal csökkenthetnék a 2027-es globális növekedést, miközben 1,1 százalékponttal emelhetnék az inflációt. Az AI-ra jövőre is jelentős összegeket fordítanak, de az OECD szerint kérdéses, hogy ez elég lesz-e az egyre nagyobb energia- és finanszírozási terhek ellensúlyozására.
