Új növekedési modellre van szüksége a magyar gazdaságnak
A magyar gazdaság eddigi növekedési modellje kifutott, ezért a következő időszakban nem elsősorban újabb külföldi nagyberuházásokra, hanem a termelékenység javítására, a hazai vállalkozások megerősítésére és a kiszámítható gazdaságpolitikára kellene építeni. A szeptember 22-i Magyar Gazdaság 2030 konferencián kormányzati szereplők, vállalkozói érdekképviseletek és gazdasági szakemberek vitatták meg az új növekedési pálya lehetőségeit.
Porcher Áron: a magyar gazdaságnak új motorra van szüksége
Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a következő 12 hónapban a magyar vállalkozások mindössze 28 százaléka tervez beruházást, miközben 2014-ben még 77 százalékos volt ez az arány. Ha a cégek elhalasztják a fejlesztéseket, az a termelékenység növekedését is visszafogja, és később jelenhetnek meg a magyar vállalatok a külföldi piacokon.
Az államtitkár szerint a korábbi modell elérte a határait. Magyarország nem az olcsó munkaerőre, hanem tudásalapú gazdaságra, magasabb hozzáadott értékre és jobban fizető munkahelyekre építene. Ehhez a kkv-k szerepét is növelni kellene: miközben ezek a vállalkozások a magyar gazdaság 99,2 százalékát adják, mindössze mintegy 5 százalékuk exportál.
A cél ennek 8 százalékra emelése lenne, miközben a K+F-ráfordítást 2 százalék fölé, a GDP növekedését pedig 3-4 százalékos sávba emelnék. A digitális átállásban is jelentős tartalék van. Porcher szerint az unióban a vállalkozások mintegy 20 százaléka használ mesterséges intelligenciát, Magyarországon viszont csak 7 százalékuk.
A technológia önmagában azonban nem elég: Gazsi Attila, a VOSZ elnöke szerint egy rossz vállalati folyamat attól még nem lesz jó, hogy digitalizálják. A vállalkozásoknak hosszabb távra kellene tervezniük, ehhez pedig kiszámíthatóbb szabályozási környezetre lenne szükség.
Porcher szerint több mindenen kellene változtatni: az egyik, hogy ugyan a termelékenységben volt fejlődés, nem sikerült felzárkóznunk, és megragadtunk az EU-s átlag 70 százalékánál. Az alacsony beruházási ráta stagnáló termelékenységhez vezet, ami miatt alacsony lesz a hozzáadott érték, ez pedig egy öngeneráló, negatív spirálba sodorhatja a gazdaságot. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy míg az EU átlagban a GDP-ráfordítás arányában 2,2 százalékot költ a blokk kutatás-fejlesztésre, Magyarországon ez az arány csak 1,3 százalék, így erre is nagyobb összeget kellene fordítani.
Oszkó Péter: a lakossági megtakarítások jelentik a másik nagy tartalékot
A növekedés másik nagy tartalékát Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a lakossági megtakarításokban látja. A magyar háztartások pénzügyi vagyona 2025 végén megközelítette a 120 ezer milliárd forintot, ebből mintegy 7 ezer milliárd volt készpénzben, 20 ezer milliárd bankbetétben, 15 ezer milliárd pedig állampapírban. A tőkepiaci befektetések összege ugyanakkor csak mintegy 4 ezer milliárd forintot tett ki.
Oszkó szerint így a magyar megtakarítások jelentős része vagy nem dolgozik, vagy más gazdaságok finanszírozásába kerül. Hasonló problémát lát Európában is: a magas megtakarítási hajlandóság ellenére a háztartások pénze sokszor bankbetétben marad, illetve külföldi, például amerikai befektetésekben hasznosul.
A tőkepiac szerepét erősítenék
Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója szerint Magyarországon is nagyobb szerepet kellene kapnia a tőkepiacnak. A konferencia programja szerint előadásának központi témája az volt, hogyan válhatnak a magyar középvállalatok tőzsdei szereplővé.
A megtakarítások átterelése a hazai tőkepiacra azért is lehet fontos, mert így a lakosság pénze közvetlenül magyar vállalatok növekedését és beruházásait finanszírozhatná. Tóth szerint több mint 500 olyan magyar vállalkozás lehet, amely a közeljövőben képes lenne tőzsdére lépni.
Virág Barnabás: a világgazdaság szerkezeti átalakuláson megy keresztül
Virág Barnabás, az MNB elnöki főtanácsadója szerint közben maga a világgazdaság is szerkezeti átalakuláson megy keresztül: töredezik a korábbi kereskedelmi rendszer, csökken a munkaerő-kínálat, miközben a mesterséges intelligencia és a robotika új lehetőségeket nyit. Szerinte Magyarországnak is modellváltásra van szüksége, mert az összeszerelésben erős, de az alacsony hozzáadott értékű tevékenységeknek megvan a növekedési korlátjuk. A konferencia hivatalos programja is a magyar felzárkózás újraindítását és a nagy gazdasági átmenetekhez való alkalmazkodást jelölte meg előadásának témájaként.
A szakértők közös pontja
A szakértők közös pontja így az, hogy a következő növekedési szakaszhoz nem egyetlen új állami programra van szükség. Több beruházás, magasabb termelékenység, erősebb hazai vállalati szektor, nagyobb innováció és a 120 ezer milliárd forintos lakossági pénzügyi vagyon hatékonyabb felhasználása együtt adhat új lendületet a magyar gazdaságnak.
