Munkaügyi feszültség a Mercedesnél: Kecskemét lett a német bérmozgalom hivatkozási pontja
A Mercedes-Benz vezetése a németországi üzemeiben a heti 35 órás munkaidő helyett 38 órás munkahétre állítaná át a dolgozókat, változatlan fizetés mellett. A vállalat belső körlevélben már június végén megfogalmazta: „A munkaórának olcsóbbá kell válnia.” A vezetőség szerint a németországi költségstruktúra – ezen belül a munkaerőköltség – nemzetközi összehasonlításban nem versenyképes.
A felügyelőbizottság elnöke, Martin Brudermüller korábban a 40 órás munkahét visszaállításának komoly megfontolását vetette fel. A menedzsment és az üzemi tanácsok között már folynak az egyeztetések arról, hogy a hosszabb munkaidő átmeneti vagy tartós megoldás legyen-e. A munkavállalói oldal határozottan ellenzi a fizetés nélküli többletmunkát.
A helyzetet tovább élezi, hogy a vállalat a német üzemeket a külföldi telephelyek költségeivel is összehasonlítja. Az üzemi gyűléseken a menedzsment a kecskeméti Mercedes-gyár adatait is bemutatta: eszerint Kecskeméten a bérköltség mintegy 70 százalékkal alacsonyabb a németországi szintnél, miközben a munkaidő több mint negyedével magasabb.
A konfliktus hátterében a Mercedes évek óta csökkenő értékesítése és nyeresége áll. Ola Källenius vezérigazgató átfogó modelloffenzívával próbálja megfordítani a trendet: 2025 és 2027 között több tucat új modellt vezetnek be, jelentősen bővítve az elektromosautó-kínálatot. Párhuzamosan 2025 elején takarékossági program indult, amelyet a vállalat elsősorban Németországban szigorítana tovább, „termelékenységi offenzíva” néven.
A német munkavállalói oldal számára különösen érzékeny a kecskeméti üzem helyzete: míg Németországban a munkahelyek és az üzemek jövője miatt aggódnak, addig Kecskeméten jelentős fejlesztések zajlanak. A Mercedes mintegy egymilliárd eurót fordított a kecskeméti gyár kapacitásának megduplázására, aminek eredményeként az üzem éves kapacitása a korábbi mintegy 200 ezerről akár 400 ezer járműre nőhet. Emellett újabb modellek gyártásának előkészítése és a foglalkoztatás bővítése is napirenden van.
A német üzemi tanácsok és az IG Metall szakszervezet nem fogadja el a fizetés nélküli többletmunkát. Christiane Benner, a szakszervezet elnöke szerint a 35 órás munkahét és a nyolcórás munkanap a szakszervezet identitásának része, amelyet a dolgozók korábban küzdelmek árán vívtak ki.
Egyes Mercedes-alkalmazottak a fizetetlen túlórákra vonatkozó követeléseket „kényszernek és zsarolásnak” nevezik, mások attól tartanak, hogy németországi gyárbezárásokra kerül sor, ha a követelések részben sem teljesülnek. A vitában egyes bérelemek és juttatások felülvizsgálata is felmerült, a német munkavállalók pedig attól tartanak, hogy a költségcsökkentés elmaradása esetén további termelést helyezhetnek át külföldre.
