Nincs kötelező MI-jelölés a magyar könyveken, a kiadók versenyhátrányba kerülhetnek
Magyarországon jelenleg nincs olyan jogszabály, amely a könyvek borítóján kötelezővé tenné a mesterséges intelligencia használatának feltüntetését. Az Európai Unió előírásai elsősorban a deepfake-ekre és bizonyos közérdekű tartalmakra vonatkoznak, a könyvkiadásra nem terjednek ki. Emiatt az olvasó gyakran nem tudhatja, hogy emberi alkotásért fizetett-e – mondta Mosolygó-Marján Erzsébet, a HM Könyvek ügyvezetője.
A ChatGPT 2022-es megjelenése tömegessé tette a hosszabb szövegek generálását. A kiadóvezető szerint nem a kész könyvet kellene utólag egy programmal ellenőrizni, hanem az alkotási folyamatot dokumentálni: a kézirat korábbi változatai, a jegyzetek és a szerkesztővel folytatott levelezés együtt már megmutathatják, hogyan született a mű. Amikor az MI-t eszközként használjuk, az más, de amikor már csak jóváhagyunk és odaírjuk a nevünket, az elfogadhatatlan – fogalmazta meg a határvonalat.
Egy szinonima megkeresése, a helyesírás ellenőrzése vagy a háttérkutatás önmagában még nem teszi gépi alkotássá a könyvet. Ha viszont az MI építi fel a történetet, megírja a fejezeteket, a szerző pedig csak néhány mondatot módosít, akkor már nem segítségről, hanem érdemi gépi közreműködésről beszélünk.
Egy hagyományosan készülő könyvön az író mellett szerkesztő, korrektor, grafikus, tördelő, esetenként illusztrátor és műfordító dolgozik. Egy MI-re építő vállalkozás ezzel szemben – bár nem feltétlenül ugyanabban a minőségben – egyetlen előfizetéssel kiválthatja akár több szakember munkáját is, és sokkal gyorsabban ontja magából az új címeket. Ha a gépi közreműködést nem kell feltüntetni, az emberi munkát megfizető kiadók könnyen versenyhátrányba kerülhetnek.
Elsőként a borítótervezők és az illusztrátorok veszíthetnek megbízásokat, de már a korrektúrát, a fordítást és a szerkesztést is egyre többen bízzák gépre. Az MI valóban képes megtalálni az ismétléseket és a következetlenségeket, a magyar nyelv árnyalatait vagy az egyedi írói hangot azonban továbbra sem kezeli megbízhatóan. Kérdés, hogy vajon marad-e ember, aki ellenőrzi és vállalja a felelősséget a végeredményért.
Az MI egy már most is túlkínálattal küzdő magyar könyvpiacra robban be. A kiadóvezető által ismertetett adatok szerint 2022-ben még csaknem 44 millió könyvpéldány jelent meg Magyarországon, két évvel később azonban már csupán 35,3 millió. Ez közel húszszázalékos visszaesés. A megjelenő címek száma ennél jóval kisebb mértékben csökkent: 17 776-ról 15 866-ra, vagyis majdnem ugyanannyi könyv verseng az olvasók figyelméért, de egy-egy kötetből egyre kevesebb példány kerül a boltokba.
A nemzetközi piacon már látszik, mit okozhat, ha erre a szűkülő keresletre rázúdulnak az olcsón gyártható MI-könyvek. Egy több mint 14 ezer, Amazonon forgalmazott e-könyvet vizsgáló amerikai kutatás szerint 2023 és 2026 között az eladást produkáló címek száma több mint tizenkilencszeresére emelkedett, miközben a negyedéves bevétel csaknem kilencszeresére nőtt. A kutatók szerint az érdemi mennyiségű gépi szöveget tartalmazó könyvek bár a vizsgált kínálat ötödét tették ki, az eladásokból azonban csak mintegy 12 százalékkal részesedtek.
A jelölés hiánya nemcsak szakmai, hanem fogyasztóvédelmi probléma is. Két azonos árú könyv közül az egyiken hónapokig dolgozik egy teljes szakmai csapat, míg a másik szövegét, fordítását és borítóját néhány nap alatt legenerálják. A vásárló erről mégsem feltétlenül kap információt. A HM Könyvek ezért nem az MI-könyvek betiltását, hanem világos címkézést szeretne lehetővé tenni, egy petíció formájában.
Üzletileg egyáltalán nem éri meg bevallani az MI használatát. Aki feltünteti, bizalmatlanságot és gyengébb keresletet kockáztathat; aki hallgat róla, olcsóbban versenyezhet az emberi munkára építő kiadókkal. A mesterséges intelligencia ugyanakkor nem minden esetben ellenség: kutatásra, adatgyűjtésre, adminisztrációra vagy marketinganyagok előkészítésére a legtöbb kiadó használja. A döntő különbség az, hogy az ember irányítja-e a gépet, vagy már csak a saját nevét adja a kész eredményhez.
Az olvasók gyakran nem ismerik fel a gépi szöveget, mégis a megkérdezettek többre értékelnek egy olyan művet, amiről tudják, hogy ember írta. Ez arra utal, hogy a jövő könyvpiacán az emberi eredet önmagában is értékké, sőt prémiumtermékké válhat. Ehhez azonban a vásárlónak tudnia kell, mit tart a kezében.
