Újabb mentőöv jöhet a gazdáknak: a KDNP jelentősen megemelné a területalapú támogatást
A magyar agrárium egyre súlyosabb pénzügyi válsága miatt a KDNP a költségvetés módosításakor jelentősen megemelné a gazdáknak járó területalapú támogatást, a fiatal termelőknél pedig 50 százalékos pluszt javasol.
A súlyos aszály miatt nehéz helyzetbe került gazdák támogatásának jelentős megemelését kezdeményezi a KDNP – jelentette be Facebook-oldalán Simicskó István. A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő közlése szerint a költségvetés módosításához benyújtott javaslatuk alapján a területalapú támogatás a gazdaság méretétől függően 20–40 százalékkal emelkedne, a fiatal gazdák pedig 50 százalékos támogatásemelést kapnának.
Az elmúlt hetekben gyakorlatilag valamennyi jelentős agrár-érdekképviselet arra figyelmeztetett, hogy az ágazat likviditási válsága már nem pusztán az idei jövedelmeket, hanem a jövő évi termést is veszélyezteti.
A szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben. Sok termelő már a vetőmagon, a műtrágyán és az öntözésen is takarékoskodik, több helyen pedig az őszi vetéseket is visszafogják.
A gazdák tartalékai eközben a végére járnak. Augusztus végéig több mint 1,4 millió hektárra jelentettek be aszálykárt, vagyis a károsodott terület már meghaladta a 2022-es történelmi aszály idején regisztrált nagyságot. Egyes gazdaságokban 80 százalék feletti termésveszteséget mértek.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint az aszály egyszerre találta el a szántóföldi növénytermesztést és – a takarmányhiányon keresztül – az állattenyésztést, miközben az alacsony felvásárlási árak miatt több ágazat veszteségesen működik. A szervezet az adók és egyes díjak beszedésének elhalasztását, célzott válságtámogatásokat és a mezőgazdaság ingadozó jövedelmezőségéhez jobban alkalmazkodó adórendszert sürget, emellett átalakítaná a kárenyhítési és biztosítási rendszert is.
A Magosz hasonlóan gyors beavatkozást kér. A szervezet szerint fel kell tölteni a kárenyhítési alapot, vissza kell állítani az agrárszállítások útdíjmentességét, és Magyarországnak mielőbb igényelnie kell az elérhető uniós válságtámogatásokat. A gazdaszervezet a támogatási, pályázati és kárenyhítési előlegek gyorsabb kifizetését, a nemzeti parkok területén lévő legelők bérleti díjának csökkentését, valamint a zöldségek és gyümölcsök származási országának feltűnőbb bolti jelölését kéri.
A helyzetet tovább súlyosította az energia- és üzemanyagárak emelkedése. A betakarítást, a szállítást, a talaj-előkészítést és az őszi vetést ugyanabból a jelentősen megcsappant pénzügyi keretből kellene finanszírozni. A termelők ezért egyre több helyen saját vetőmagot használnak vissza, csökkentik a műtrágya mennyiségét, vagy lemondanak bizonyos vetésekről.
A 2022-es történelmi aszály után az akkori kormány jelentős különforrásokat mozgósított: végül 49,7 milliárd forintot fizettek ki kifejezetten a 2022-es aszálykárok után, amihez az agrárkár-enyhítési alap forrását több mint négyszeresére emelték. Emellett agrárhitel-moratóriumot, kedvezményes forgóeszközhiteleket, hárommilliárd forintos takarmányszállítási támogatást és az öntözőrendszerek működtetésére 1,4 milliárd forintos pluszforrást is biztosítottak.
A mostani kormány eddig elsősorban a már meglévő támogatások legfeljebb 75 százalékos előlegezésével és önkéntes tőketörlesztési moratóriummal próbálta enyhíteni a likviditási problémákat. Emellett a magyar kukoricatermelők számára 10,8 millió euró, mintegy 4,2 milliárd forint rendkívüli uniós támogatás áll rendelkezésre, Magyarország pedig 16,6 millió euró rendkívüli uniós forrásban részesül a megugró műtrágya- és energiaárak miatt. Az országos aszályt vis maior eseményként ismerte el a szaktárca, a dízel árából a jövedékiadó-visszaigénylést pedig az eddigi 90-ről 100 százalékra emelték. Jelentős plusz költségvetési forrásokat tehát nem rendeltek a válság kezelésére.
Ebben hozhatna változást a KDNP most bejelentett költségvetési módosítója. Amennyiben a parlament elfogadná a területalapú támogatások 20–40 százalékos, a fiatal gazdák esetében pedig 50 százalékos emelését, az már közvetlenül növelné a gazdaságok rendelkezésére álló támogatási összeget és a költségvetési kiadást is.
