Mama hotel: a magyar fiatalok minden szomszédunknál előbb röppennek ki, találjuk ki a kivételt
Ha szóba kerül a „mama hotel”, gyakran halljuk, hogy a fiókák túl későn röppennek ki. A magyar fiatalok azonban ugyanazt teszik, mint szinte minden országban a környéken, és a munkához jutásban sincsenek nagyobb nehézségeik: az Európai Unió egyik nagy régiója azonban tényleg rosszul áll.
Minden országnak a maga baja a legsúlyosabb, kultúrákat le- vagy felértékelni pedig gyakran nem ildomos. Ha azonban arról hallunk panaszt, hogy túl gyakori a „mama hotel”, túl későn költöznek külön a fiatalok, érdemes megnézni a statisztikákat és összemérni az országokat és régiókat. Az Eurostat kedden közzétett összesítése például elképesztő képet fest Európáról, és a magyar fiatalok helyzetéről is tartalmaz olyan dolgokat, amelyek meglepőek lehetnek.
Előrevetve: ebben a kérdésben milyen életkort tartunk ideálisnak, az egy kérdés, de teljesen más kérdés, mit mutatnak másokhoz képest a számok. Ha nagyjából egységes európai válaszra gondolnánk, akkor érhet a legnagyobb meglepetés a számok láttán. Ha az volna a tippünk, hogy a szegény országok/gazdag országok megoszlásra gondolnánk: ugyanígy járunk. Ha onnan indultunk, hogy a magyar fiatalok borzasztó helyzetben vannak – akkor is egész máshova érkezünk.
Európa legalább három részre szakadt
Ha már valamiféle megoszlást keresünk mamahotelügyben, az Eurostat számaiban azt láthatjuk: Európa legalább három részre oszlik. Az Eurostat térképe azt mutatja, Európa országaiban átlag hány évesen hagyják el a szülői házat a fiatalok a 2025-ös összesítés szerint. Minél sötétebb a szín, annál később.
Már ránézésre megállapíthatjuk, hogy a keleti szárny – a volt kommunista blokkból kiszakadt országok – elkülönül: itt hosszabb a „mamahotel”, mint nyugaton, és különösen északon. Mondjuk azonban inkább közepesnek: mert ahol igazán sokáig nem repülnek ki a fiókák, az az európai dél, illetve a metszéspontja a kelettel. Itt mindjárt le is számolhatunk azzal a sztereotípiánkkal – ha volt ilyen –, hogy azért nem költözik el a fiatal, mert szegény országban él, a gazdag országban meg elköltözik. Még a kivételek is azt erősítik meg, hogy társadalmilag rögzült kulturális mintákról van szó.
Ugyanakkor kétségkívül léteznek a kérdésnek gazdasági vetületei, bár hogy ezekből ered-e a kultúra, vagy fordítva, a tyúk és tojása kérdés. Ugyanebben a statisztikai közleményben mutatja meg az Eurostat az EU-országok ifjúsági munkanélküliségi szintjeit is. A két grafikont összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a foglalkoztatottságban is hasonló megoszlás jelentkezik, ha nem is tökéletesen ugyanaz, mindenesetre ahol alacsony a fiatalok foglalkoztatottsága, ott később költöznek el. Ugyanakkor az alacsony foglalkoztatottságnak is lehet ugyanaz a kulturális gyökere, mint a késői kiköltözésnek: egyszerűen másképp gondolkodnak a fiatalokról délen, mint északon.
Ami a magyar fiatalokat illeti: nem találhatnak jobb összehasonlítási alapot saját sorsuk felméréséhez, mint a régiót. A számokból azt látjuk, hogy magasabb arányban foglalkoztatják őket, mint az európai átlag, és ebből a szempontból jobban is állnak, mint a régiónk javarésze és a déli országok.
Nem jönnek ki rosszul az összehasonlításból a magyar fiatalok
Ha azt nézzük, a szomszédoknál milyen hosszú a mama hotel, ebből is jobban jönnek ki: az EU-átlag az elköltözésre 26,3 év, a magyar 27,3, a román majdnem ugyanennyi (23,4 év), a szlovák 30,9, a szlovén 28,8 év, a horvátoknál egyenesen 31,5 év, ami az EU legrosszabb értéke, a szerbeknél 31,1 év. Szomszédaink közül egyedül Ausztriában költöznek el hamarabb a szüleiktől a fiatalok, átlag 25,2 évesen. Az ukrajnai adatot nem ismerjük, de sejthetjük.
