Negyvenéves tabut törtek meg a finnek: az Európai Beruházási Bank atomenergiát finanszíroz
Az Európai Beruházási Bank (EIB) 40 millió eurót fektet be egy kis, moduláris atomreaktorokkal foglalkozó finn startupba. Ezzel a lépéssel négy évtizedes tabu dőlt meg, mivel a fejlesztési bank 1987 óta nem finanszírozott nukleáris erőműveket.
Finn könnyűvízreaktor távfűtésre
A támogatásban részesülő Steady Energy Oy egy 50 megawattos könnyűvízreaktort fejleszt távfűtési hálózatok ellátására, valamint egy nem nukleáris kísérleti létesítményt Helsinkiben. A tőkejellegű finanszírozási struktúra lehetőséget biztosít az EIB-nek arra, hogy a befektetését később részvényekké alakítsa át.
Elapadt források, változó biztonsági aggályok
Az új projektek forrása elapadt, és biztonsági aggályokra hivatkozva több ország is elfordult a technológiától. Ez a gondolkodásmód azonban megváltozott a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos egymást követő energiaválságok nyomán. Lassan áttört az az új felfogás, hogy az atomenergia megbízható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás.
Osztrák pálfordulás az EIB alelnöki székében
„Aktívan keressük a lehetőséget, hogy támogassuk Európa legígéretesebb SMR-úttörőit” – nyilatkozta Karl Nehammer, osztrák ex-kancellár, az EIB alelnöke. Nehammer kancellársága idején, 2021 és 2025 között az atomenergia-mentes Európát szorgalmazta a hivatalos osztrák álláspont, a bécsi kormány kritikusan viszonyult a Paksi Atomerőműhöz és annak bővítéséhez is.
Az EIB alelnöke szerint az SMR-ek a megújuló energiaforrások mellett stabil, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát biztosítva hozzájárulhatnak egy biztonságosabb és ellenállóbb európai energiamix kialakításához, csökkentve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és az ingadozó energiaáraknak való kitettséget.
Az uniós atomenergia-politika fordulata
Az EIB az elmúlt években már az ellátási lánchoz és a nukleáris hulladékkezeléshez kapcsolódó projekteket elkezdte támogatni, bár atomenergia-termelést 1987 óta nem finanszírozott. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavasszal a párizsi Nemzetközi Atomenergia Csúcstalálkozón ismerte el, hogy az atomenergiától való korábbi elfordulás stratégiai hiba volt. A fordulat már 2023-ban megtörtént, amikor az EU hosszas belső viták után befogadta az atomenergiát a fenntartható tevékenységek közé.
Az Európai Bizottság a megújuló energiaforrások mellett immár az atomenergiát is az energiabiztonság és a dekarbonizáció egyik legfontosabb pilléreként kezeli.
Magyar vonatkozások
Magyarországon a 4iG új energiastratégiájában hirdette meg SMR-ek létesítését, egy amerikai partner bevonásával. Az EU nukleáris pálfordulását megelőzően az Európai Bizottság és az Orbán-kormány közötti kapcsolatot az atomenergia kérdésében hosszadalmas jogi csaták, politikai blokádok és mély bizalmatlanság jellemezte. Bár a brüsszeli testület elvben elismerte a tagállamok jogát saját energiamixük megválasztásához, a magyar kormány nukleáris ambícióit – különösen a Paks II. projektet – tűz alá vette.
