Gyenge tavalyi év után mély válságban a magyar mezőgazdaság
A magyar agrártermelés 2025-ben visszafogott teljesítményt nyújtott, idén pedig súlyos válság alakult ki az ágazatban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az agrártermelés volumene 2,5 százalékkal maradt el az előző évitől, ezen belül a növénytermesztés 7,5 százalékkal esett vissza, míg az élő állatok és állati termékek kibocsátása 4,1 százalékkal nőtt.
Kukorica- és gyümölcstermés: drámai zuhanás
A gabonatermés a 2024-es 12,72 millió tonnáról 11,9 millió tonnára csökkent. A visszaesés szinte teljes egészében a kukoricához köthető: mennyisége 5,33 millió tonnáról 3,89 millió tonnára, több mint 27 százalékkal zuhant. A kukorica vetésterülete 907 ezer hektárról 770 ezer hektárra szűkült, a hektáronkénti termésátlag 6,03 tonnáról 5,27 tonnára esett. A búza ezzel szemben viszonylag jól teljesített: termőterülete 940 ezerről 1,06 millió hektárra nőtt, így a betakarított mennyiség 9,2 százalékkal, 5,76 millió tonnára emelkedett. Az árpatermés 1,56 millióról 1,69 millió tonnára bővült.
A gyümölcságazat még a szántóföldi növénytermesztésnél is súlyosabb veszteséget szenvedett el. Az összes gyümölcstermés 587 ezer tonnáról 349 ezer tonnára, több mint 40 százalékkal zuhant. Almából a korábbi 377 ezer tonna helyett mindössze 209 ezer tonna termett, ami csaknem 45 százalékos visszaesés. A kajszitermés 25 ezerről 8 ezer tonnára, az őszibaracké 19 ezerről 6 ezer tonnára, a körtéé 18 ezerről 10 ezer tonnára, a cseresznyéé pedig 11 ezerről 6 ezer tonnára csökkent.
Az állattenyésztés tartotta a hátát, de idén borult a kép
Az állatállomány adatai tavaly jóval kedvezőbb képet mutattak. A sertések száma 2,80 millióról 2,87 millióra, az anyakocáké 172,6 ezerről 176,6 ezerre emelkedett. A szarvasmarha-állomány 861 ezerről 873 ezerre nőtt. A baromfiállomány csaknem 14 százalékkal, 33,8 millióról 38,4 millióra bővült. A teljes hústermelés 930 ezerről 971 ezer tonnára, 4,4 százalékkal nőtt. A tejtermelés 2,04 milliárdról 2,07 milliárd literre, a tojástermelés 2,406 milliárdról 2,433 milliárd darabra emelkedett. A juhágazatban ugyanakkor folytatódott a leépülés: az állomány 846,8 ezerről 831,7 ezerre, az anyajuhok száma 673,7 ezerről 649,5 ezerre csökkent.
Idén a hőség és az aszály következtében az európai legelők kiégtek, a takarmánynövények hozama megcsappant, az állattartók pedig már most felélik a télre félretett készleteiket. A takarmányhiány növeli a gazdaságok költségeit, a hőség csökkenti a tejtermelést. A termelői árak mélyen az önköltségi ár alá kerültek, a sertés termelői ára harmadával marad el a tavalyitól, miközben az afrikai sertéspestis terjedése újabb külpiacokat veszélyeztet.
Kevesebb gazdálkodó, visszaeső beruházások
A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban regisztrált vállalkozások száma 421 439-ről 411 244-re, 2,4 százalékkal csökkent. A beruházások értéke a 2024-es 706,3 milliárd forintról 643,5 milliárd forintra, csaknem 9 százalékkal mérséklődött. Az ágazat alkalmazotti létszáma 3,5 százalékkal, 89,3 ezer főre csökkent. A bruttó átlagkereset ugyanakkor 9,9 százalékkal, havi 542 777 forintra emelkedett. A mezőgazdasági terület egyetlen év alatt 63,4 ezer hektárral, 5,01 millió hektárra csökkent.
Az ökológiai gazdálkodás térnyerése az egyetlen áttörés
A kedvezőtlen általános kép egyik legfontosabb ellenpontja az ökológiai gazdálkodás térnyerése. Az ilyen termelést folytató gazdák száma 5452-ről 6664-re, több mint 22 százalékkal nőtt, az ökológiai gazdálkodásba bevont terület pedig 308 ezerről csaknem 385 ezer hektárra bővült, ami egyetlen év alatt csaknem 25 százalékos növekedés.
A KSH adatsoraiból egy alkalmazkodó, de egyre erősebben kettészakadó mezőgazdaság képe rajzolódik ki. A szántóföldi és különösen a gyümölcstermelés időjárási kitettsége súlyosbodott, miközben az állattenyésztés és a biogazdálkodás bővülni tudott. A vállalkozások, a munkaerő és a beruházások csökkenése azonban azt jelzi, hogy a magyar vidék gazdasági alapjai a kedvező részmutatók ellenére sem erősödtek meg 2025-ben.
Idén az aratás minden korábbinál gyorsabban ért véget: a munka már június első harmadában megkezdődött, és július elejére gyakorlatilag be is fejeződött. A korai betakarítás azonban nem a jó termés reményében zajlott, hanem a hőség, az aszály és a vízhiány miatt gyorsult fel. Őszi búzából körülbelül egymillió, őszi árpából pedig 300 ezer tonnával kevesebb került a magtárakba, mint egy évvel korábban.
