Mesterséges intelligencia a fotóművész lencséjén keresztül – átalakulóban a fotós szakma
A mesterséges intelligencia egyre gyorsabb ütemben alakítja át a fotózás és a vizuális tartalomgyártás világát. AI-generált képek jelennek meg reklámokban, a közösségi médiában és egyre több kereskedelmi felületen, miközben a fotós szakma előtt alapvető kérdés áll: mi marad a hagyományos fotográfiából, ha a képhez már nem feltétlenül kell kamera, modell vagy akár valós helyszín?
Emmer László fotóművész szerint az AI-generált kép lehet művészi alkotás, de ettől még nem fotográfia. A különbséget abban látja, hogy a fénykép mögött van egy valóban megtörtént pillanat, egy létező alany és egy emberi kapcsolat. Ő maga teljes képet még nem generált mesterséges intelligenciával, az AI-alapú utómunkát azonban már nem választja el élesen a korábbi digitális retusálási eljárásoktól.
A fotós szakma korábban is átélt radikális technológiai váltásokat. A filmes korszakot felváltotta a digitális fényképezés, amely nemcsak a technikát, hanem a munkatempót és az üzleti modellt is megváltoztatta. Emmer László szerint azonban a generatív AI ennél is nagyobb fordulatot jelenthet, mert már nem egyszerűen egy meglévő képet módosít, hanem olyan jelenetet állít elő, amely a valóságban soha nem létezett.
Ez főként azokon a területeken okozhat komoly változást, ahol nincs szükség konkrét emberi személyiségre. Egy reklámhoz szükséges autó, termék, helyszín vagy általános karakter már mesterséges intelligenciával is létrehozható. Ilyenkor elmaradhat a modellválogatás, a helyszínépítés vagy a teljes stáb egy része, ami jelentősen csökkentheti a költségeket.
A portréfotózás azonban más helyzet. Emmer László szerint egy portréalany nem pusztán vizuális elem, hanem aktív résztvevője a kép elkészítésének. A fotós és az alany folyamatosan hat egymásra: az ember reagálhat, ellenállhat, megváltoztathatja a fotós eredeti elképzelését. Éppen ez az improvizáció és kapcsolat adhat olyan értéket a portrénak, amelyet egy AI-generált karakter nem tud ugyanúgy létrehozni.
A mesterséges intelligencia egyik legfontosabb hatása Emmer László szerint az lehet, hogy lerövidíti a végeredményhez vezető utat. Egyre kevesebb közreműködővel és egyre gyorsabban lehet látványos képet készíteni. Ebben rejlik azonban a veszteség is: ha az alkotási folyamatból eltűnnek az emberek, maga a kép is más jelentést kaphat.
Közben az AI-képek minősége folyamatosan javul. Ma még sok generált tartalom felismerhető sajátos simaságáról vagy mesterséges hatásáról, de Emmer László szerint ez nem marad így. Eljöhet az a pont, amikor pusztán ránézésre már nem lehet eldönteni, hogy valódi fotót vagy mesterséges intelligenciával létrehozott képet látunk. Ez szerzői jogi és szakmai kérdéseket is felvet: ha az AI képes egy konkrét fotóművész stílusában új képeket készíteni, akkor szabályozni kell, meddig terjedhet a technológia szabadsága, és hogyan védhető az alkotó saját vizuális kézjegye.
Emmer László nem az AI teljes elutasításában látja a megoldást. Saját bevallása szerint mindig „fontolva haladva” közelít az új technológiákhoz. A fotográfia jövőjében szerinte továbbra is lesz helye a mesterséges intelligenciának és a klasszikus fotózásnak is. A valódi kérdés inkább az, hogy a tökéletes végeredményért cserébe mennyit vagyunk hajlandók feladni az odavezető útból.
A beszélgetés állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora. A teljes adásban szó esik arról, hogyan alakult át a fotószakma a filmtől a digitális fényképezésig, mi változik meg, ha a képet már teljesen az AI generálja, mi a portréfotó lényege, mit vesz el az AI az alkotási folyamatból, hogyan viszonyulnak egymáshoz a retusálási, szépítési és AI-eszközök, lehet-e művészet az AI-kép, és mi marad a profi fotográfiából az AI-korszakban.
