Két új miniszteri biztos kinevezése az Agrárminisztériumban
Júliusban két új miniszteri biztos kezdte meg munkáját az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumban, azonban a kinevezésük információja csak nemrég vált nyilvánossá. Az egyik biztos, Zarka Péter az élelmiszerlánc-felügyelet és a Nébih stratégiai összehangolásáért felelős, míg a másik, Zoltán Péter az agrárstratégiai és kommunikációs ügyekért, továbbá az előző agrárkormányzat átvizsgálásáért kapta meg a feladatát.
Az Agrárminisztérium vezetője, Bóna Szabolcs hivatalos források szerint a kinevezéseket a Magyar Közlönyben tette közzé, melyek a július 1-jétől érvényesek és legfeljebb két évre szólnak. Mindkét biztos munkáját a miniszter irányítja, és jelentős feladatok várnak rájuk, hogy javítsák az agrár- és élelmiszer-gazdaság helyzetét.
A miniszteri biztosok feladatköre
Zarka Péter legfőbb feladata az élelmiszerlánc-felügyelet irányítása, amely magában foglalja a főállatorvossal, a társtárcákkal és az élelmiszerlánc-felügyelet szabályozásában érintett szervezetekkel való kapcsolattartást. Feladatai közé tartozik a Nébih működéséhez szükséges koordinációs feladatok megoldása is, amely összhangban van az agrárgazdasági stratégia célkitűzéseivel.
Ezzel szemben Zoltán Péter az agrárstratégiai tervek összehangolásáért felel, szintén a minisztérium egységes kommunikációjának irányításával. A korábbi kormányzat idején felmerült ügyek vizsgálata is az ő hatáskörébe tartozik, ahol polgári vagy büntetőjogi felelősség merülhet fel, és ez esetben iratok és adatok bekérésére jogosult az érintett szervezetektől.
Bóna Szabolcs múltja és a kamarai reformok szükségessége
Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) teljes átvilágítása és reformja elengedhetetlen. A miniszter szerint a kamara nem teljesítette a gazdálkodók által elvárt szerepet, mivel a politikai csatározás színterévé vált, míg a szakmai munkát a politizálás és az egyedi érdekek befolyásolták.
A kormány tervei között szerepel egy új kamarai törvény bevezetése, amely demokratikusabb választási rendszert, szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat és a politikai, szakmai szerepek szétválasztását is magában foglalja. Bóna Szabolcs saját tapasztalataira is hivatkozva azt állítja, hogy a NAK nem tudott megfelelni a piaci szereplők elvárásainak, és a kormányzat célja most, hogy ezen a téren jelentős javulás valósuljon meg.
