Kapitány István: az év végére zárul le a Paks II. átvilágítása
A Paks II. beruházás felülvizsgálata az év végére zárul le Kapitány István beruházási és energiaügyi miniszter szerint. A miniszter a Telexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a döntés még nem született meg, jelenleg opciókról és alternatívákról van szó. „Akkor fogjuk meghatározni, hogy erre az erőműre szükségünk van-e, vagy sem” – fogalmazott.
A kormány felülvizsgálata kiterjed a Paks II. beruházás szerződéseire, a beruházás egész üzleti modelljére, valamint arra, hogy az új atomerőműnek milyen szerepe lenne az energiamixben. A minisztériumban az érintett szerződéseket már átnézték. „Tudjuk, hogy milyen áron született a szerződés, tudjuk, hogy milyen tárgyalások folytak ezzel kapcsolatban például az árak és a feltételek terén” – mondta a miniszter.
Nehéz kérdés a szerződés megítélése
Arra a kérdésre, hogy a magyar fél mennyire képviselte a magyar érdekeket a tárgyalásokon, Kapitány István nem válaszolt, mondván nem kívánja megelőlegezni a vizsgálat eredményét. Azt a kérdést, hogy a magyar kormány jó vagy rossz megállapodást kötött-e, azért nevezte nehéznek, mert mások voltak a körülmények a szerződéskötés idejében, és mások most. Úgy látja, hogy az eredeti megállapodást az ár alapján jónak lehetne nevezni, ha az erőmű megépült volna az eredeti feltételek mellett, de ez nem történt meg.
A miniszter szerint az sem maradt a régi szinten, ahol az árat eredetileg látták, közben az alternatív megoldások ára is változott. Példaként olyan technológiákat említett, amelyek nem alternatívái egy folyamatosan és egyenletesen termelő nagyerőműnek. Kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott a nap- és szélenergia bekerülési költsége.
Nem változott a nukleáris energia iránti elköteleződés
Kapitány István leszögezte, hogy nem változott a nukleáris energia iránti elkötelezettség. Ezt nem az atomerőmű-építési szándékkal támasztotta alá, hanem azzal, hogy Magyarország tagja az uniós nukleáris közösségnek, a Paksi Atomerőmű már működik, illetve vizsgálják a Paksi Atomerőmű második, ismét húsz évre szóló üzemidő-hosszabbítását is. Azt a feltevést ugyanakkor elutasította, hogy már döntöttek volna a Paks II. projekt leállításáról, egyelőre opciók vannak. Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerülne az országnak a beruházásból való kiszállás, nem válaszolt, mert az erre vonatkozó elemzések még nem zárultak le.
Vízhiány és energiamix
A nyári hőhullám és a Duna alacsony vízállása kapcsán a miniszter felvetette az atomerőmű hűtésének problémáját, amelyet az előző kormány már 2018-ban látott. Illés Zoltán, egy korábbi Fidesz-kormány környezetvédelmi államtitkára az ATV-ben a klímaelőrejelzésekre hivatkozva arról beszélt, hogy tizenöt éven belül egész nyáron át tartó 42-45 fokos hőmérséklet és a Duna kiszáradása várható. Szerinte emiatt eleve meg sem lett volna szabad építeni Paks II-t, amelynek költségét 25 milliárd euróra tette. Állítása szerint víz nélkül a hűtőtorony sem megoldás, mert ahhoz is kevés víz kell.
Illés Zoltán úgy véli, mivel Paks II. nem épült meg, adottak a feltételei a szerződés felbontásának. Visszaélésekről is beszélt: azt mondta, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló területet négyzetméterenként vásárolták meg, majd mintegy százmillió forintért adták el az államnak.
Az energiamix átalakulása kapcsán Kapitány István a szélenergia majdani szerepét emelte ki. Elismerően szólt arról, hogy az előző kormány idején mintegy nyolcezer megawatt fölé nőtt az ország beépített napenergia-kapacitása, de elvesztegetett lehetőségnek nevezte az energiatárolók lassú telepítését. Ez jelenleg körülbelül 800 megawatt körül jár, míg Bulgáriáé 13 ezer megawattnál tart. A hazai terv az, hogy 2030-ig a hazai energiatároló-kapacitások elérjék a 3-4 ezer megawattot. Ez nem uniós vállalás, de minden ország törekszik az energiatárolása bővítésére.
