Új sorozási gyakorlat Ukrajnában: az amerikai kitoloncolt férfiak sorsa
Az ukrán besorozás egyre szigorúbb formát ölt, különösen a legutóbbi hírek szerint, amelyek arról számolnak be, hogy az Egyesült Államokból kitoloncolt férfiakat sok esetben azonnal katonai szolgálatra kötelezik. Ezt a gyakorlatot nemcsak hazán belül, hanem külföldről hazatérő állampolgárokra is kiterjesztik, ami a frontvonalon tapasztalható súlyos létszámhiányra vezethető vissza.
A legújabb beszámolók szerint például Volodimir Dudnikot, egy 28 éves ukrán férfit, közvetlenül a határátlépést követően vette őrizetbe a hatóság, majd katonai kiképzésre irányították. Dudnik drónkezelőként végül a kelet-ukrajnai frontra került, miután 51 napos alapkiképzésen vett részt. Az érintettek között sokan számítottak besorozásukra, azonban abban bíztak, hogy legalább rövid időre hazatérhetnek családjukhoz.
A kitoloncolásokat az Egyesült Államok szigorú bevándorlási politikája tette szükségessé, amely a hadköteles korú ukrán férfiakat is jelentősen érinti, hiszen 25 és 60 év közötti korosztály mozgósítására kerül sor. Az eljárások gyorsak és formálisak: például egy novemberi deportálási járaton 45 ukrán férfit küldtek vissza, akik közül 24-et a mozgósítás elkerülése miatt köröztek. Ők közvetlenül a hadkiegészítő szervekhez kerültek, és tapasztalataik szerint az orvosi vizsgálatok mindössze néhány percig tartottak, mielőtt alkalmasnak minősítették őket.
Az ukrán hadsereg utánpótlása évről évre nehezebb feladat elé állítja az országot, a háború négy éve alatt mintegy kétmillió férfit köröznek a sorozás elkerülése miatt, és hozzávetőleg 200 ezer katona hiányzik az állományból engedély nélkül. A kitoloncolások folyamata bizonytalanságot teremt az Egyesült Államokban élő ukrán állampolgárok körében is. Az Egység Ukrajnáért program keretében több százezer ember ideiglenes védelmet kapott, azonban a jogi helyzetük egyre kiszámíthatatlanabbá vált. Az amerikai hatóságok szélesebb jogköröket kaptak a kitoloncolások végrehajtására, ami erőteljesen megnehezíti a helyzetet, különösen azok számára, akik kisebb szabálysértéseket követtek el.
A megszólaló érintettek véleménye megoszlik: míg egyesek igazságtalannak tartják a helyzetüket, mások úgy vélik, hogy a háborús körülmények között nemcsak joguk, hanem kötelességük részt venni az ország védelmében. A szigorú besorozási gyakorlatnak következményeként a társadalomra egyre nagyobb nyomás nehezedik, miközben a katonai utánpótlás biztosítása kulcskérdéssé válik.
A háború időszakában az ukrán lakosság száma is drasztikusan csökkent. A becslések alapján a háború előtti 40 millió állampolgárból ma már csak 28-30 millió maradhatott Ukrajnában. Az ENSZ által készített becslés, amely 2025-re 39 milliót várna, nem veszi figyelembe a háború elől emigrált állampolgárok számát. Ily módon a hadsereg utánpótlása egyre nehezebbé válik, mivel az érintett lakosság jelentős része idős emberből áll.
