Az EU-ban először Magyarországon azonosították a pöttyös lámpahordó-kabócát
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma Bács-Kiskun vármegyében azonosította a pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) fajt, amivel első alkalommal igazolták jelenlétét nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió területén is. A faj az uniós zárlati károsítók közé tartozik.
Az első esetet nem célzott hatósági felderítés, hanem lakossági bejelentés tárta fel. Egy Bács-Kiskun vármegyei lakos 2026 nyarán jelezte a hivatalnak, hogy ingatlanán számára ismeretlen rovart talált. A fényképek alapján felmerült az Ázsiából származó károsító késői nimfájának gyanúja, ezért a vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi szakemberei megvizsgálták az esetet. A laboratóriumi eredmények igazolták a Lycorma delicatula jelenlétét, a hatóság pedig megkezdte a szükséges karanténintézkedéseket.
Moldova után most már az unióban is megjelent
A rovar Európához hetekkel korábban került közel: Moldovában augusztusban azonosították először a fajt, Chișinăuban, egy ipari területen. A moldovai gócban kifejlett rovarokat és nimfákat is találtak, elsősorban bálványfán. A hatóságok mintegy 7000 négyzetméteres fertőzött területet jelöltek ki, és növényvédő szeres kezelést is alkalmaztak. Az első moldovai gócot felszámoltnak tekintették, később azonban a környező közterületeken elszigetelt populációkat is észleltek.
Mivel Moldova nem tagja az Európai Uniónak, a mostani azonosítás a faj első igazolt uniós előfordulása.
A szőlő különösen nagy veszélyben lehet
A pöttyös lámpahordó-kabóca azért jelent komoly kockázatot, mert rendkívül széles a tápnövényköre. Gazdanövényei között több szőlőfajta, juhar, nyárfa, akác és számos gyümölcs-, erdészeti, illetve dísznövény szerepel. Hazai szempontból különösen kellemetlen körülmény, hogy egyik kedvelt tápnövénye a Magyarországon széles körben elterjedt bálványfa, ami megkönnyítheti a rovar fennmaradását és további terjedését olyan területeken is, ahol közvetlenül nincs szőlőültetvény.
A kabóca a növény nedveit szívogatja. Nagy egyedszám esetén az állandó táplálkozás legyengíti a növényt, visszavetheti a fejlődését és a terméshozamot. A szúrási helyek, illetve a rovar által termelt váladék további növényegészségügyi problémák kialakulásának is kedvezhetnek.
A legrosszabb tapasztalatokat eddig az Egyesült Államok szőlőültetvényeiben szerezték. Pennsylvaniában 2017-től egyes termelők tőkénként száz példányt is meghaladó fertőzésekről számoltak be. Több éven keresztül fennálló erős fertőzés esetén a kár a terméscsökkenéstől egészen a tőkék legyengüléséig és pusztulásáig terjedt; egyes ültetvényeken akár 90 százalékos termésveszteséget is mértek. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon is ekkora kiesés várható, a mostani legfontosabb kérdés az, sikerül-e a frissen azonosított populációt még azelőtt felszámolni, hogy a faj tartósan megtelepedne és terjedni kezdene.
Szinte bármin érkezhet „potyautasként”
A kártevő elleni védekezést megnehezíti különleges terjedési képessége. A nőstény nemcsak növényekre rakhatja tojáscsomóit: szinte bármilyen viszonylag sima felület megfelel neki. Így a tojások faanyaggal, gépekkel, kamionokkal, konténerekkel vagy akár vasúti kocsikkal is nagy távolságokra eljuthatnak. Az Egyesült Államokban 2014-ben, Pennsylvaniában fedezték fel az első populációt, azóta a faj természetes módon és emberi közreműködéssel is jelentősen kiterjesztette elterjedési területét. A moldovai hatóságok is külön felhívták a figyelmet arra, hogy a nőstények kövekre és járművekre is rakhatják a 30–50 tojásból álló csomókat.
Könnyű felismerni – ha tudjuk, mit kell keresni
A fiatal nimfák kezdetben fekete alapon fehér pöttyösek, később feltűnő vörös-fekete-fehér mintázatot vesznek fel. A kifejlett példányok elülső szárnyai szürkés színűek fekete foltokkal, míg szétnyitott hátulsó szárnyukon erős piros színezet jelenik meg.
A hatóság ezért azt kéri, hogy aki gyanús rovart talál, ne várjon a biztos azonosításig: már a gyanú esetén is érdemes bejelentést tenni, fényképet mellékelve és a pontos helyszínt megadva.
A gyors reagálásnak most különös jelentősége lehet, mivel a magyar szőlőültetvények már így is rendkívül nehéz növényegészségügyi helyzetben vannak. Az aranyszínű sárgaság kórokozója már mind a 22 magyar borvidéken jelen van, ezért a hivatal szeptemberben drónokkal és mesterséges intelligencia segítségével is keresi a fertőzött tőkéket. Az idei termést az aszály, a hőség és a betegség együttesen terheli, több térségben komoly terméskiesést okozva.
