Azbesztszennyezés: Kőszegen 7500 százalékkal lépték túl a határértéket
Hónapok óta húzódik az ügy, de megoldás még mindig nincs. Immár Ausztriában is téma lett a magyarországi azbesztszennyezés, és annak mértéke. Miután a Greenpeace 22 iskola és óvoda környezetében tárt fel lehetséges azbeszt-előfordulásokat Ausztria keleti részében, Magyarországon is újabb aggasztó értékek és fejlemények láttak napvilágot.
Rostkoncentráció a levegőben
Egy osztrák lap cikke szerint a Kőszegen végzett levegőmintavételek során a szakértők olyan rostkoncentrációt állapítottak meg, amely mintegy 7500 százalékkal meghaladja az egészségügyi határértéket. A tizenkétezres lélekszámú határváros további körülbelül 55 pontjához hasonlóan az azbeszttel szennyezett építőanyag állítólag a burgenlandi Steinbrückenből származik.
A levegőminőség-vizsgálat kiértékeléséről készült szeptemberi vizsgálati jegyzőkönyvben az egyik utcánál 76 394 azbesztrost/köbméteres csúcsértéket tüntettek fel. A törvényben meghatározott irányérték 1000 rost köbméterenként. Egy bekötőútnál pedig 2972 azbesztrost/köbméteres legmagasabb értéket mértek. Fontos hangsúlyozni, hogy a szakvéleményben nem a talaj azbeszttartalmáról, hanem kifejezetten a levegőben lebegő azbesztrostokról van szó.
Több mint 300 helyszín érintett
Szennyezett építőanyag Kőszegen egy játszótér környezetében, továbbá egy óvodánál, egy szociális intézménynél, egy általános iskolánál, valamint egy gimnázium iskolaközpontjánál is előfordul. A városvezetés többek között sebesség- és behajtási korlátozásokat rendelt el, és azt javasolta, hogy a szennyezett területeket tartsák nedvesen. Száraz vagy szeles időben ezeket a területeket kerülni kell, és a gyerekeknek sem szabad ott tartózkodniuk.
A magyarországi azbesztügynek már büntetőjogi vonatkozásai is vannak. A közigazgatási szervek által tett feljelentések, valamint a Vas vármegyei kormányhivatal egy további bejelentése nyomán a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot folytat. A gyanú többek között súlyos testi sértésre, környezetszennyezésre és a közbiztonság veszélyeztetésére vonatkozik. Az eljárás jelenleg még ismeretlen tettes ellen folyik, de már több tanút is meghallgattak.
Az azbesztügyben a megye több települése is érintett. Szombathelyen is találtak azbeszttel szennyezett területeket többek között két óvoda, valamint egy kollégiummal rendelkező gimnázium környezetében.
Az Európai Parlamentig is eljutott az ügy
Szeptember 17-én Kulja András, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője egy plenáris ülésen arról számolt be, hogy Nyugat-Magyarországon több mint 300 olyan helyszínt azonosítottak, ahol utakat és közterületeket Ausztriából származó, azbeszttel szennyezett zúzott kővel borítottak. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek között olyan helyek is vannak, ahol családok, gyerekek és kutyák játszanak. Kulja ezért az azbesztre vonatkozó szabályok általános szigorítását sürgette uniós és nemzeti szinten egyaránt.
Az azbesztszennyezés elleni fellépés keretében a magyar kormány szeptember 4-i hatállyal hárommilliárd forintos – mintegy 7,5 millió eurós – külön kárelhárítási alapot hozott létre. Pénzügyi támogatás azoknak az önkormányzatoknak járhat, ahol az azbesztre vonatkozó határértékeket túllépik, és emiatt fokozott beavatkozásra van szükség.
A veszély elhárítása érdekében a szennyezett zúzott követ teljes egészében el lehet távolítani, illetve például betonnal vagy bitumennel le lehet fedni. Emellett további műszaki védelmi intézkedések, illetve vegyi eljárások alkalmazása is szóba jöhet.
Vita az önerőről Szombathelyen
Továbbra sem csillapodik a vita Szombathelyen a város azbesztmentesítése körül. Először a minisztérium késlekedése miatt kényszerült lépni a megyei jogú város és saját költségen belevágni a beruházásba, most a szaktárca hibája hátráltatja a munkák megkezdését.
Az még mindig sem tisztázott, pontosan mekkora önrészt kell majd vállalniuk az önkormányzatoknak az azbesztmentesítés költségeiből. A vita hátterében egy, a Magyar Közlönyben megjelent rendelet és az ahhoz kapcsolódó pályázati kiírás eltérő megfogalmazása.
A vidék- és településfejlesztési miniszter múlt csütörtökön közzétett rendelete szerint ugyanis az önkormányzatoknak önerőt is kell biztosítaniuk az azbesztmentesítés, illetve az azbeszt befedésének költségeihez. A megyei jogú városoknál – így Szombathely esetében – az önerő az elismert költségek legfeljebb 30 százaléka lehet. Más városoknál ez a felső határ 20, nagyközségek és községek esetében pedig 10 százalék.
Ez Szombathely számára még a rendelet szerinti maximális önrész mellett is jelentős összeg lenne. Az Oladi Platón közel bruttó egymilliárd forintba kerülhet az azbeszthelyzet kezelése, míg a város más részein további mintegy 500–550 millió forintos költséggel számolnak. Vagyis ha a városnak a teljes összeg 30 százalékát kellene állnia, az több mint félmilliárd forintos terhet jelentene.
