Száz százalékban tisztított szennyvízből él a Zagyva
A Zagyva idén nyáron példátlanul kritikus helyzetbe került: a folyó természetes vízhozama gyakorlatilag eltűnt, a vízutánpótlást szinte kizárólag a bevezetett tisztított szennyvíz adja. A vízgyűjtőn a sokéves átlag felének megfelelő csapadék hullott, a tartós hőség és az egymást követő hőkupolák pedig rendkívüli párolgást okoztak, így a rendelkezésre álló vízkészlet folyamatosan csökkent.
A helyzetet súlyosbította, hogy augusztusra a tarján pataki és mátraverebélyi tározók vízkészlete is kimerült, ezzel megszűnt a folyó alsó szakaszának mesterséges vízutánpótlása. A Zagyva vízhozama a korábbi 200-250 liter per másodpercről 60-70 literre esett vissza, így hetek óta rendkívül kevés víz érkezik a tiszai torkolathoz.
Szinte emberemlékezet óta nem volt ilyen
A Jászsági Térségi TV riportjában Harsányi Gábor, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta: a 250 liter per másodperc is nagyon kevésnek számít, ez is a negyedére esett vissza, és ez is jóformán 99 százalékban tisztított szennyvíz. Mint fogalmazott, szinte emberemlékezet óta nem volt ilyen állapot.
A vízügyi igazgatóság a lehető legtöbb vizet visszatartja: a Zagyva középső-alsó szakaszán nyolc kőgát és vízvisszatartó létesítmény található, amelyekben összességében több százezer köbméter víz tartható a mederben.
Vízminőségi problémák és halpusztulás veszélye
Az elmúlt hetekben vízminőségi problémák is jelentkeztek. Az alacsony oxigénszint miatt halpusztulás veszélye alakult ki, amelyet a vízügy levegőztető berendezésekkel igyekezett mérsékelni. A szennyvíztisztító telepek megfelelő működése ellenére is keletkeztek gondok, mivel az alapvízhozam megszűnt vagy drasztikusan lecsökkent, így a tápanyagban dúsabb szennyvíz maradt a mederben.
A vízkivételek szabályozása is kulcskérdéssé vált. A Jászberény határában létesült magántározók körüli viták ellenére a vízügy hangsúlyozta: a gazdálkodó csak akkor vett ki vizet, amikor a Zagyva vízhozama még elérte a 2000 litert másodpercenként, az aszályos időszakban pedig nem terhelte a folyót. A többi engedélyes vízhasználót menetrend szerint korlátozták, a vízhozam kritikus csökkenésekor pedig megtiltották a vízkivételt.
Tározásra és közös vízrendszer-fejlesztésre lenne szükség
A szakértő szerint a hosszú távú megoldást a Zagyva-Tarna vízrendszer közös fejlesztése jelentheti. A folyó életben tartásához nagyságrendileg 400-500 liter per másodperces vízhozamra lenne szükség, ennek egy három hónapos kritikus időszakon belüli biztosításához pedig mintegy 5-6 millió köbméternyi tározási kapacitás kellene.
A fejlesztéseket megalapozó koncepciók kidolgozása már zajlik a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság együttműködésében. Ennek részeként a meglévő tározók bővítését és új tározók építését is kezdeményeznék.
A szakember szerint a tározófejlesztésen kívül lehetőség van arra is, hogy a leérkező vízhozamokból oldalirányba kivezessék a vizet, területeket elöntsenek, illetve a zagyvai-tarnai kis holtágakat visszakapcsolják a rendszerbe, ahol szintén lehetne vizet tárolni. Mindezt komplexen kellene kezelni.
Több tízmilliárd forintos beruházás
A beruházások becsült költsége az 5-10 milliárd forintos nagyságrendtől a koncepciók kiszélesítésétől függően 60-80 milliárd forintig terjedhet. Ha a döntéshozók részéről a forrás és a szándék is megvan a megvalósításra, a kivitelezés 3-6 évet vehet igénybe. Az egységes Zagyva-Tarna vízgazdálkodási koncepciót az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz terjesztik fel.
A szakértő szerint ezzel valamennyi vízkészlet-gazdálkodási problémát kezelni lehetne, a kritikus helyzet megszűnését azonban rövid távon csak az eső megérkezése hozhatja el.
