Mit ér a diploma, ha az AI már tudja a válaszokat? – nagy változás előtt az oktatás
A mesterséges intelligencia nemcsak az oktatást változtatja meg, hanem alapjaiban formálja át azt is, milyen tudásra lesz szükség a munkaerőpiacon. Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint az AI nem azért van, hogy kevesebbet gondolkodjunk, hanem azért, hogy magasabb szinten tegyük ezt.
A szakember rámutatott: a mesterséges intelligencia lassan azt is átírja, mit tekintünk valódi tudásnak. Ha egy AI pillanatok alatt képes információt keresni, összefoglalni vagy egy feladat megoldását elkészíteni, egyre kevésbé lesz az ember legfontosabb értéke, hogy mennyi adatot tud fejben tartani. Ezért már az oktatás elejétől szükség lenne egy közös AI-alapműveltség kialakítására.
Dietz Ferenc szerint a mesterséges intelligenciát nem azért kell használni, hogy az ember kevesebbet gondolkodjon vagy kevesebbet ellenőrizzen, hanem éppen ellenkezőleg: magasabb szinten kell gondolkodnia, miközben kritikusabban vizsgálja a kapott eredményt. Ez az egyetemek feladatát is gyökeresen átalakítja: már nem elég egy hallgató fejét lexikális tudással megtölteni, a munkaerőpiac azt várja el, hogy képes legyen a megszerzett ismereteket váratlan helyzetekben is alkalmazni, problémákat meghatározni, döntéseket hozni és folyamatosan frissíteni a tudását.
A diploma ezért nem egyfajta „készre jelentés”. Az egyetemeknek úgy kellene felkészíteniük a hallgatókat, hogy évekkel később olyan technológiákkal is képesek legyenek együtt dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek. Konkrét szoftverek helyett az alkalmazkodás, a kritikai gondolkodás és az együttműködés válhat kulcskészséggé.
A munkaerőpiacon ugyanez a változás látszik: a hagyományos munkakörök helyett egyre inkább feladatokban és problémákban kell gondolkodni. Ahogy a nagy nyelvi modellek gyors és viszonylag jó válaszai mindenki számára hozzáférhetővé válnak, az információ értéke csökken. Felértékelődik viszont az ítélőképesség, a döntésképesség és az a szakmai tudás, amellyel valaki meg tudja ítélni, hogy az AI válasza használható-e.
Ez a fiatalok számára egyszerre veszély és lehetőség: az AI több olyan junior feladatot automatizálhat, amely korábban belépési pontot jelentett a munka világába, ugyanakkor olyan háttértámogatást is nyújthat, amellyel sokkal gyorsabban lehet tapasztalatot és tudást szerezni, mint korábban.
Az oktatásban ezért nem az AI teljes tiltása a megoldás. A hallgatóknak meg kell tanulniuk használni, de időnként nélküle is bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a szükséges alapokkal. Dietz Ferenc szemléletes példával érzékeltette ezt: olyan sebészhez sem mennénk szívesen, aki műtét közben folyamatosan a ChatGPT-t kérdezgeti, de olyanhoz sem, aki nem ismeri az AI-alapú diagnosztika vagy a robotsebészet lehetőségeit.
Megváltozik az önálló munka fogalma is. Korábban az számított önállónak, ha valaki minden segítség nélkül oldott meg egy feladatot. Ma már használhat különböző eszközöket, akár mesterséges intelligenciát is – a lényeg az, hogy értse a folyamatot, felismerje a hibákat és saját döntést tudjon hozni.
Dietz Ferenc ezt az egész társadalom szintjén is alapvető változásnak látja. Az AI miatt nem egyszerűen néhány munkafolyamatot kell módosítani: az oktatás, az intézmények és a munka világának működését is újra kell gondolni. A technológia ugyanis már nem csupán a fizikai munkában segíti az embert, eljutottunk oda, hogy magát az emberi elmét támogatja. A kérdés ezért egyre kevésbé az lesz, használjuk-e az AI-t, hanem az, hogy képesek vagyunk-e érteni, ellenőrizni és valóban a saját tudásunk részévé tenni azt, amit ad.
