Újabb hőkupola zárja be Európát: akár 12 fokkal is melegebb lehet az őszi átlagnál
Szeptember vége felé ismét kiterjedt hőkupola alakulhat ki Európa felett, amely a jelenlegi előrejelzések szerint október első napjaiban is éreztetheti hatását. A rendkívüli meleg hátterében egy nagy kiterjedésű magasnyomású légköri képződmény áll, amely dél felől szokatlanul meleg légtömegeket szállít a kontinens belseje felé.
Az időjárási helyzetet egy erőteljes légköri dipólus alakítja. Miközben egy mély, kiterjedt teknő épül ki az Atlanti-óceán felett, a kontinens fölött magasnyomású gerinc erősödik meg. Ez elősegíti, hogy a mediterrán térség és Észak-Afrika felől érkező meleg levegő messze északra jusson.
A 850 hPa-os nyomási szinten egyes térségekben 8–12 Celsius-fokos pozitív eltérés is kialakulhat a sokéves átlaghoz képest Közép-Európában, de Európa más térségeiben is. A magasnyomású terület alatt a levegő lefelé áramlik és felmelegszik, miközben a felhőzet kialakulása is korlátozottabb.
Ennek eredményeként a délutáni hőmérséklet több helyen a 20-as évek felső tartományába, egyes térségekben pedig 30 Celsius-fok környékére emelkedhet. Ez szeptember végén, illetve október elején már kifejezetten szokatlanul magas értéknek számít. A magasnyomású blokk egyúttal az Atlanti-óceán felől érkező frontokat is Nyugat-Európa peremére szoríthatja, emiatt a kontinens belső részein tartósan száraz és stabil időjárás alakulhat ki.
Magyarországra vonatkozóan szeptember 28-ra 28 Celsius-fokos előrejelzés szerepel nappali csúcshőmérsékletként.
Az előrejelzések szerint a meleg nem csupán néhány napos epizód lehet. A középtávú modellek Párizsban és Stockholmban is az átlagosnál jóval magasabb hőmérsékleteket jeleznek, és arra utalnak, hogy a meleg időszak október elejére is átnyúlhat. A hőhullám különösen látványos kontrasztot teremthet Európa egyes részei között: miközben a kontinens középső és keleti területein szokatlanul meleg, stabil idő uralkodhat, az Atlanti-óceán felett jóval mélyebb ciklonális képződmény maradhat fenn.
A tartós melegnek a mezőgazdasági térségekben és a városi völgyekben is lehetnek hatásai, hiszen a derült égbolt és a száraz levegő kedvezhet a nappali felmelegedésnek.
A most körvonalazódó időjárási helyzet azért is figyelemre méltó, mert Európa már idén nyáron több rendkívüli hőhullámot is átélt. A kontinens a világ leggyorsabban melegedő térsége, és a szélsőséges hőmérsékletek egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek. Németországgal kapcsolatban olyan becslések is napvilágot láttak, amelyek szerint közel 12 ezer többlethaláleset kapcsolódhatott az idei nyári hőséghez. A beszámolók szerint az áldozatok jelentős része 65 év feletti volt.
A korábbi európai hőhullámok Franciaországot, Spanyolországot, és más nyugat- és dél-európai országokat is súlyosan érintettek. A szélsőséges hőmérsékletek miatt a hatóságok és az egészségügyi szervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hőség okozta többlethalálozásra.
A mostani előrejelzések ugyanakkor még változhatnak, különösen az október eleji időszakra vonatkozóan. A jelenlegi modellek azonban egyértelműen egy átlagosnál jóval melegebb szeptember végi és október eleji időszak lehetőségét mutatják Európa jelentős részén.
