Drámai mélyponton a Velencei-tó – a Duna vizével mentenék meg
Az agárdi vízmércénél mindössze 10 centiméteres vízállást mértek a Velencei-tónál, ami drámai mélypontot jelent. A múlt héten tartott szakmai egyeztetésen a tó vízpótlásának lehetőségei álltak a középpontban.
A szakemberek egyre konkrétabban vizsgálják, hogyan lehetne a Duna vizét eljuttatni a Velencei-tóhoz. Napirendre került, hogy Ercsi, Adony vagy Dunaújváros térségéből milyen nyomvonalon lehetne megoldani a vízpótlást. A következő hetekben műholdas vizsgálatok és költségbecslések készülhetnek.
Összehasonlításképpen: a 2022-es rendkívüli aszály idején felállított korábbi negatív rekord 53 centiméter volt az agárdi vízmércénél.
A Dunán kívül más vízforrásokat is mérlegelnek
A szakmai fórum legfontosabb kérdése az volt, hogyan lehetne a Duna vizét eljuttatni a Velencei-tóhoz. A szakemberek megvizsgálnák a Gárdony térségében található, jelenleg nem üzemelő DRV-kutak, valamint a szabadegyházi kutak felhasználásának lehetőségét is.
A fórumon hangsúlyozták, hogy bármilyen beavatkozásról csak a vízminőségi, ökológiai, műszaki és gazdasági következmények együttes vizsgálata után lehet dönteni.
Számítások és költségbecslések következnek
A következő hetekben adatokat gyűjtenek a térség vízfogyasztásáról és csatornázottságáról, vizsgálják a tisztított szennyvíz arányát, valamint a Velencei-tó napi párolgási veszteségét. A tervek szerint műholdas adatok alapján vizsgálják az Ercsi–Adony–Dunaújváros térség felszíni adottságait, és előzetes beruházási költségbecslések is készülhetnek.
A tanácskozáson szóba került a tó kotrása és a nádasok állapota is. Felhívták a figyelmet arra, hogy az iszapkotrás önmagában nem feltétlenül jelent megoldást, mert a beavatkozással megsérülhet a tó vízzáró iszaprétege, ami akár fokozhatja is a víz elszivárgását. A nádasok rothadását és annak ökológiai következményeit ezért ugyancsak a vízpótlással összefüggésben kell kezelni.
A munka szeptember végén egy újabb, szélesebb körű egyeztetéssel folytatódhat, amelyre a tervek szerint bevonnák a térségi országgyűlési képviselőt és államtitkárt, a Magyar Országos Horgász Szövetséget, az agrárkamarát, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a vízügyi szervezetek képviselőit.
A nemzetközi sajtó is felfigyelt a súlyos aszályra
A Velencei-tó állapota nemzetközi üggyé vált. A Reuters június 10-én külön riportot szentelt Magyarország harmadik legnagyobb természetes tavának. Akkor még 56 centiméteres vízállást mértek Agárdnál, mindössze három centiméterrel a 2022-es történelmi mélypont felett. A hírügynökség szakértőkre hivatkozva már akkor arra figyelmeztetett, hogy jelentős csapadék nélkül a vízszint nyár végére akár 30 centiméterig süllyedhet. A Reuters a turizmusra gyakorolt hatásokat is bemutatta, már júniusban volt olyan vitorlásiskola, amely a Velencei-tóról a Balatonra kezdte áthelyezni működését.
Augusztus 5-én a Deutsche Welle arról számolt be, hogy az agárdi vízállás 29 centiméterre esett. A német közszolgálati médium helyszíni riportja kiszáradó tómederről, pusztuló élővilágról, bezárt strandokról és visszaeső idegenforgalomról számolt be. A riport összekapcsolta a tó kiszáradását a magyarországi aszállyal és a Duna rendkívül alacsony vízállásával, amely a Paksi Atomerőmű hűtését és így az ország energiaellátását is veszélyeztette.
Augusztus 21-én az Associated Press amerikai hírügynökség „Magyarország generációkon át elvezette a vizeit, most az aszály megmutatja ennek árát” címmel közölt nagyszabású riportot. Az AP a Velencei-tavat már egy átfogó magyarországi vízválság egyik tüneteként mutatta be, és a riportban megjelent a Garancsi-tó kiszáradása is. Az amerikai hírügynökség szerint Magyarország több mint 40 ezer kilométer hosszú belvízelvezető és csatornahálózata évtizedeken keresztül arra szolgált, hogy a vizet minél gyorsabban eltávolítsák a mezőgazdasági területekről és a vizes élőhelyekről. Idéztek egy 2023-as tanulmányt, amely szerint Magyarország történelmi vizes élőhelyeinek több mint 80 százaléka eltűnt. A riportot változatlan vagy csaknem változatlan formában közölte a Washington Post és a brit Independent is.
Az Euronews júniusban foglalkozott a Velencei-tóval, majd augusztus 21-én videóriportban mutatta be, hogy Magyarország tavai és folyói rekordközeli vagy rekordalacsony vízállást értek el. Ekkor körülbelül 20 centiméteres vízszintről számoltak be, miközben a riport a csaknem eltűnt Garancsi-tavat és a rendkívül alacsony Dunát is bemutatta. Tudósítottak a fejér megyei Rétimajorban bekövetkezett tömeges halpusztulásról is: a mintegy 800 hektáros halastórendszerben a tulajdonos becslése szerint 300-350 tonna hal pusztult el, a kárt 400-500 millió forintra becsülte. Szeptember 9-én az amerikai People magazin is beszámolt a Rétimajorban elpusztult több mint 300 tonna halról.
