Zelenszkij lezárt vasúti szerelvények áthaladását kérte Magyarországon
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte Lengyelországtól, Romániától, Szlovákiától és Magyarországtól, hogy engedélyezzék az ukrán gabonaszállítmányok áthaladását országaikon a fekete-tengeri blokád miatt – számolt be szombaton Magyar Péter miniszterelnök.
A magyar kormányfő, aki pénteken Brüsszelben tárgyalt Zelenszkijjel az ukrán-magyar kapcsolatok újraindításáról, az RTL-nek azt mondta: nem lenne kifogása az intézkedés ellen, amennyiben az ukrán gabonaszállítmányok csupán áthaladnának Magyarországon, és más célállomásokra tartanának.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza-, kukorica- és napraforgótermelője, exportjának mintegy 90 százaléka azonban a Fekete-tengeren keresztül jutott el a külföldi piacokra. Az orosz támadások miatt a fekete-tengeri kikötőkből származó mezőgazdasági export szinte teljesen leállt.
Magyar Péter szerint a gabonatranzitot egy olyan megoldás alapján szerveznék meg, amelyet röviddel Oroszország 2022 februári ukrajnai inváziója után már javasoltak.
„Zelenszkij Lengyelországtól, Romániától, Szlovákiától, Magyarországtól és valamennyi szomszédos országtól azt kérte, hogy engedélyezzék az áthaladást, ahogyan azt három-négy évvel ezelőtt, a háború kezdetén is tették” – mondta a miniszterelnök.
A négyszemközti találkozón az ukrán elnök arról beszélt neki, hogy sokat segítene nekik, ha lezárt szerelvényeken kukoricát szállíthatnának Nyugat-Európába. Magyar Péter válasza szerint amennyiben a szállítmányok csupán áthaladnak az országon, ennek nem lenne akadálya.
A miniszterelnök a pénteki találkozón teljes szolidaritásáról is biztosította Zelenszkijt az Ukrajnát sújtó „embertelen orosz agresszióval” szemben. Magyar Péter a kijevi kapcsolatban kevésbé konfrontatív álláspontot képvisel, mint elődje, ugyanakkor többször kijelentette, hogy Magyarország nem küld fegyvereket Ukrajnának, és előrelépést követelt a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak ügyében.
A nyilvánosan jelzett 10-15 perc helyett mintegy fél órán át tárgyalt a magyar miniszterelnök az ukrán elnökkel Brüsszelben. Az ukrán sajtó értesülései szerint a magyar fél kifejezett kérésére nemcsak az újságírókat, hanem a két delegáció tagjait és a vezetők munkatársait is kizárták a megbeszélésről.
Magyar Péter a tárgyalást követően arról számolt be, hogy üdvözölte a Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak erősítéséről létrejött politikai megállapodást.
Az ukrán gabonaexport útvonala alapvetően változott meg
Az Európai Bizottság október 12-én közzétett legfrissebb adatai szerint míg júliusban még a fekete-tengeri kikötőkön keresztül szállították ki az ukrán gabona, olajos magvak és kapcsolódó termékek mintegy 80 százalékát, augusztusra ez az arány mindössze 10 százalékra zuhant. Ezzel párhuzamosan az uniós szolidaritási folyosók részesedése 20 százalékról 90 százalékra emelkedett.
A brüsszeli jelentés alapján a vasúti, közúti és belvízi útvonalak egyetlen hónap alatt ismét az ukrán agrárexport meghatározó szállítási csatornáivá váltak, ami különösen érzékenyen érintheti a közép-európai országokat, köztük Magyarországot.
Az Európai Bizottság összesítése szerint 2022 májusa óta mintegy 235 millió tonna ukrán exportáru jutott ki az országból a szolidaritási folyosókon. Ebből 105 millió tonnát a mezőgazdasági termékek tettek ki, köztük 96 millió tonna gabona, olajos mag és kapcsolódó termék.
A háború kezdete óta a Fekete-tengeren és a szárazföldi folyosókon együttesen mintegy 256 millió tonna gabonát és olajosmagterméket exportált Ukrajna. Ennek 40 százaléka az uniós útvonalakon, 60 százaléka pedig a fekete-tengeri kikötőkön keresztül hagyta el az országot.
Az uniós szolidaritási folyosón 2022 májusa óta lebonyolított teljes kereskedelem értéke elérte a 314 milliárd eurót. Ebből 81 milliárd eurót az ukrán export, 233 milliárd eurót pedig az import tett ki.
Az EU kukoricatermése két évtizedes mélyponton
Az Európai Bizottság augusztus végén azt prognosztizálta, hogy az Európai Unió idei kukoricatermése 50,1 millió tonna lesz. Ez közel két évtizede nem látott alacsony szintet jelentene, és mintegy 20 százalékkal maradna el az előző három év átlagától.
A francia és a magyar gazdákat különösen súlyosan érintette a helyzet: a rekordmeleg és az aszály jelentős károkat okozott a kukoricavetésekben.
