Veszélybe kerülhet az M7-es bővítése és az M0-s alternatívája
Szinte biztosan nem indul el jövőre az M0-s alternatívájának számító M200-as gyorsforgalmi út és az M7-es autópálya fejlesztése, amennyiben megvalósul a kormány terve. Múlt pénteken jelentette be Magyar Péter miniszterelnök Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelenlétében, hogy a magyar állam év végéig felmondja a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel kötött, 35 évre szóló koncessziós szerződést. A lépést azzal indokolták, hogy a 2022 májusában kötött szerződés súlyosan túlárazott, így jelentős kár érheti az elkövetkező évtizedekben a költségvetést és az adófizetőket.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a koncesszió teljes értéke 35 év alatt 23 196 milliárd forint. Ebből azonban több ezer milliárd forintnyi hitel és önerő is finanszírozza a fejlesztéseket.
Az M1-es bővítése is bizonytalanná vált
A miniszter a Kontrollban nem tudott határozott választ adni arra, mi lesz az M1-es autópálya folyamatban lévő bővítésének sorsa, ha felmondják a szerződést. Elmondta: „Most, hogy a koncessziós szerződés lezárása ezt az ütemezést módosítja-e, és ha igen, akkor mennyiben, erre a jelenlegi helyzetben nem tudok választ adni.” Ez azt jelentheti, hogy évekre torzó maradhat az M1-es.
Az M200-as és az M7-es jövője
Jövő ősszel indulna az M7-es 2×3 sávra bővítése az M0-s autóút és Balatonszabadi között, valamint az M200-as építése. Utóbbi hiába szerepel a Tisza programjában, így is áldozata lehet a koncessziós vita miatti helyzetnek. Az M200-as az M1-es 13. számú főúti csomópontjától indulna, Székesfehérvár érintésével Sárbogárd térségében csatlakozna az M8-ashoz, félköríves körgyűrűt alkotva.
A déli M0-s szakaszokon naponta átlagosan 100-120 ezer gépjármű halad el a 6-os főút és az M5-ös között. A 81-es főút zsúfoltsága miatt sok kamion már az M1-esről letérve Székesfehérváron keresztül a 62-es főút felé halad.
További fejlesztések is parkolópályára kerülhetnek
A koncessziós szerződés tartalmazza az M8-as Sárbogárd és Kecskemét közötti szakaszát, az M4-es hiányzó, Kisújszállás és Berettyóújfalu közötti részét, valamint az M3-as bővítését is. Az MKIF vezérigazgatója 2024-ben úgy számolt, hogy 4000 milliárd forintból valósulhatnának meg ezek a beruházások, főként hitelből, tíz év alatt: 279 km új gyorsforgalmi épülne, 299 km-en bővülne a hálózat.
Az MKIF a döntésekre vár
Németh Tamás, az MKIF vezérigazgatója augusztusban arról beszélt, hogy az M200-as és az M7-es tervezése folyamatban van, megkeresték a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot, és az állásfoglalást várják. Hozzátette: a finanszírozás feltételeit időben meg kell teremteni, és nehéz érdemi tárgyalásokat folytatni a bankokkal, ha nincs egyértelmű állami döntés a projektekről.
Ha a szerződést felmondják, a fejlesztéseket állami, költségvetési forrásból kellene finanszírozni. Kérdés, hogy lesz-e erre több ezer milliárd forint, miközben éves szinten 500 milliárd forintot fordítanak a hazai közúthálózatra. A Közlekedési és Beruházási Minisztériumot megkeresték, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
