Varga Mihály: az euró nem csodaszer, a felkészülés a fontos
Az euró bevezetése számottevő előnyöket kínál Magyarországnak, a közös uniós fizetőeszköz átvétele azonban önmagában nem jelent megoldást a gazdasági kihívásokra – erről beszélt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy rendezvényen. A jegybankelnök hangsúlyozta: a cél nem a gyors, hanem a sikeres euróövezeti csatlakozás.
Varga Mihály szerint Magyarország legfontosabb gazdaságstratégiai célja a társadalmi jólét tartós növelése és a fenntartható gazdasági felzárkózás biztosítása. A közös valuta átvételének feltételeit ezért úgy kell teljesíteni, hogy az a fenntartható növekedésre előnyös hatással legyen.
A jegybankelnök kifejtette: a kamatszintek mérséklődése olcsóbb finanszírozást biztosíthat, az árfolyamkockázat megszűnése kiszámíthatóbbá teheti a vállalkozások működését, míg az átváltási költségek elmaradása évente mintegy 130 milliárd forintos megtakarítást jelenthet.
A kedvező hatások mellett azonban a kockázatokat is mérlegelni kell – figyelmeztetett Varga Mihály. Mint mondta, az euró bevezetésével Magyarország elveszítené önálló monetáris politikáját, így a hazai gazdasági folyamatokhoz igazodó kamatpolitika is megszűnne. A közös monetáris politika ráadásul nem feltétlenül képes az egyes tagállamokat eltérően érintő gazdasági sokkok megfelelő kezelésére.
A jegybankelnök szerint ezért a felkészülésnek túl kell mutatnia a maastrichti feltételek teljesítésén. Így az infláció tartósan alacsony szinten tartása, a költségvetési egyensúly helyreállítása, a termelékenység növelése és a versenyképesség javítása egyaránt nélkülözhetetlen.
Varga Mihály aláhúzta: a sikeres felkészülés eredményei már az euró tényleges bevezetése előtt érezhetővé válhatnak. A stabilitás, a versenyképesség és a befektetői bizalom erősítése önmagában is hozzájárulhat Magyarország fejlődéséhez. A jegybank részéről az árstabilitás megteremtése és fenntartása a legfontosabb cél a közös valuta és a fenntartható növekedés eléréséhez. Ennek fontos mérföldköve az MNB inflációs céljának 2,5 százalékra mérséklése. A következetes monetáris politikának köszönhetően az infláció mértéke szeptemberben 1,6 százalékon alakult, amely historikusan és nemzetközi összevetésben is alacsony áremelkedést jelent, de a külső inflációs kockázatok miatt az óvatos és fegyelmezett monetáris politika továbbra is indokolt – tette hozzá a jegybankelnök.
Két éven belül beléphetünk az euró előszobájába
A héten már Varga Mihály egyik alelnöke, Kurali Zoltán is beszélt az euró bevezetéséről. A Portfolio konferenciáján azt mondta, hogy nincs értelme halogatni az ERM II-höz való csatlakozást, ha tényleg hiteles a kormány euróbevezetési forgatókönyve. Szerinte a kormány menetrendje 2029-es ERM II-belépéssel, 2031-es döntéssel és 2032. január 1-jei bevezetéssel egyenértékű.
A folyamat 2026 őszén a kormányzati középtávú makrogazdasági terv publikálásával kezdődik, amelyet az előzetes vállalások megtétele követhet, majd a jogharmonizációs folyamat 2027-ben megkezdődhet. Kurali szerint a korábbi csatlakozó országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az ERM II.-ben a kötelező két évnél jellemzően hosszabb időt töltenek el az aspiránsok, a magyar deviza ráadásul szabadon lebegő mivolta miatt hajlamos a nagyobb kilengésekre. A magas piaci forgalom és a szabadon lebegő rendszer miatt tehát az MNB-nek komolyabb feladat lehet az árfolyam-stabilitás biztosítása, mint például a horvát vagy a bolgár jegybankok esetében.
A kormány 2030-ra akarja teljesíteni a feltételeket
Magyarország 2030-ig teljesítené az euró bevezetés feltételeit. A csatlakozás azonban nem pusztán politikai elhatározás kérdése: ehhez teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat is, miközben a magyar költségvetés jelenleg messze van az ehhez szükséges egyensúlytól. Az idén 7,5 százalékos hiánnyal és 77,4 százalékos államadósság-mutatóval számol a kormány, szemben a maastrichti 3, illetve 60 százalékos referenciaértékkel.
Mindez azért lényeges, mert egy gyors eurócsatlakozási menetrend mellett néhány éven belül 3 százalék alá kellene szorítani a deficitet. Ez jelentős költségvetési kiigazítást tehet szükségessé, amely kiadáscsökkentésből, bevételnövelő intézkedésekből vagy ezek kombinációjából állhat. Ennek összege elérheti a GDP 3-4 százalékát is.
A másik oldalon ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a gyorsabb gazdasági növekedés, az uniós források beáramlása és a befektetői bizalom javulása mérsékelheti a szükséges kiigazítás nagyságát. Ezt láttuk az elmúlt hónapokban, a befektetők jól fogadták a kormány üzenetét, a második negyedévben mintegy 7-8 százalékkal erősödött a forint, miközben a kötvényhozamok érdemben estek.
