Jóval kisebb lehet a vagyonadó-bevétel a vártnál
A Pénzügyminisztérium a lapunkhoz eljutott információk szerint mindössze 150–200 milliárd forintos bevételt vár jövőre az egymilliárd forint fölötti vagyonok megadóztatásából, ami akár 450 milliárd forinttal is elmaradhat a korábban jelzett összegtől.
A Tisza-kormány egyik legfontosabb adópolitikai vállalása a vagyonadó bevezetése, amellyel már a választási kampányban is a közteherviselés átalakítását és igazságossá tételét ígérték. Az eredeti elképzelés azóta jelentősen változott: míg 2025 nyarán még az ötmilliárd forintot meghaladó vagyonok megadóztatásáról volt szó, a kampányban már egymilliárd forintos értékhatár szerepelt. A párt végül azzal az ígérettel indult a választáson, hogy az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után évente 1 százalékos vagyonadót vet ki.
A választások után a kormány többször megerősítette, hogy nem mondott le a tervről. Kármán András pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásán májusban azt mondta, a vagyonadónak nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőséget is tulajdonítanak, így az adóalapba az ingatlan, a cégrészesedés, az értékpapír és a nagy értékű luxuscikkek is beletartoznának.
A kabinet tervei alapján az új adónemmel már a 2027-es költségvetésben is számolnak, vagyis a parlament elfogadása esetén 2027. január 1-jén léphet életbe. Magyar Péter június 11-én arról beszélt, hogy jövőre 300–600 milliárd forint bevétele lehet az államkasszának a vagyonadóból, és azt ígérte, hogy az adó önbevalláson fog alapulni, a 2025 végi viszonyok szerint.
Bár nincs végleges kormányzati döntés az adónemről, a szaktárca a vártnál jóval szerényebb összeggel számol. A témában péntek délután írásban érdeklődtünk a minisztériumnál, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Több tényező is magyarázhatja az eltérést
A GKI nyáron úgy számolt, hogy a száz leggazdagabb magyar becsült összvagyona 2026-ban 12 579 milliárd forint, aminek 1 százaléka mindössze körülbelül 125 milliárd forint lenne. A 300–600 milliárd forintos bevétel eléréséhez ezért jóval szélesebb adóalap szükséges. A gazdaságkutató szerint ebben kulcsszerepük lehet a nem tőzsdei cégekben lévő tulajdonrészeknek, amelyek teljes értékét az MNB statisztikái alapján mintegy 40 ezer milliárd forintra becsülték.
Kérdéses a mentességek és kedvezmények köre is: ha bizonyos vállalkozói vagyonra, termőföldre, elsődleges lakóingatlanra vagy más vagyonelemekre külön szabályok vonatkoznak, az gyorsan lefaraghatja az adóalapot. A 300–600 milliárdos becslés tehát nagymértékben attól függ, mit tekint végül vagyonnak a törvény.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vagyonadó bejelentése után az érintettek átalakítják tulajdonosi struktúriájukat, vagyonukat kimenekítik, illetve olyan konstrukciókat keresnek, amelyek csökkentik az adóalapot.
Szakértők is szkeptikusak
Horváth Balázs, a Békés Partners és az SQN Trust ügyvédje, adótanácsadója júniusban azt nyilatkozta, hogy a legoptimistább becslések szerint a vagyonadóból évi bruttó 300 milliárd forint folyhatna be az államkasszába, de szerinte ez a szám csalóka. Egy ilyen adónem üzemeltetéséhez fel kell építeni egy komplett állami ellenőrzési apparátust és kataszteri rendszert, ki kell találni a bevallási struktúrát, és szakértők hadát kell megfizetni. Nemzetközi tapasztalatok szerint az adminisztrációs költségek a bevétel felét is felemészthetik, így a reálisan realizálható összeg inkább a 160 milliárd forinthoz közelít.
Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke a napokban egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy reálisan évi 100–180 milliárd forintos bevételt realizálhat az állam, a rendszer működtetése pedig a bevétel akár 15 százalékát is elviheti.
Európában inkább megszüntetik a vagyoni típusú adókat
A nemzetközi tapasztalatok nem vagyonadó-sikertörténetet mutatnak. Általános tendencia Európában, hogy az egyes országok inkább megszüntetik a vagyoni típusú adókat, mintsem bevezetnék azokat: Németországban és Dániában 1997 óta nincsen ilyen adó, Franciaországban 2006-ban, Svédországban pedig 2007-ben törölték el. Ennek oka, hogy a bürokratikus nehézségek miatt az országok lényegében nem képesek hatékonyan behajtani az adót, a beszedett bevétel pedig nincs arányban az adminisztráció költségeivel.
A kontinensen jelenleg mindössze három államban: Spanyolországban, Norvégiában és Svájcban van klasszikus vagyonadó. Spanyolország 2023 óta országszolidaritási adóként ideiglenes vagyonadót alkalmaz, amely azokra vonatkozik, akik legalább 3 millió eurót érő vagyonnal rendelkeznek. 2024-ben mintegy 2 milliárd euró bevételre tett szert ebből a spanyol kormány.
Az OECD egy 2018-as jelentésében is vizsgálta a vagyonadókat, amelyből ugyancsak az derül ki, hogy az adónem egyre kevésbé népszerű. Az utóbbi 35 évben az OECD-országokban jócskán visszaesett a vagyonadót alkalmazó államok száma: míg 1990-ben 12 országban alkalmazták, 2017-ben már csak négy tartott fenn ilyen rendszert.
