Árampiaci csapda: Magyarország a piacösszekapcsolás vesztese lett
Megállíthatatlanul drágul a villamos energia Magyarországon, és ennek csak az egyik oka az európai árnövekedés. A másik három tényező az uniós szabályozáshoz köthető, és ezek közül az egyikbe Magyarország különösebb ellenállás nélkül sétált bele. Az olcsó áram kimegy az országból, a drága itthon marad.
Eseti termeléskiesések szűkítik a hazai és az európai áramtermelést, de a nagykereskedelmi árak emelkedése nem magyarázható csupán ezekkel. Ezt mutatja, hogy a HUPX magyar áramtőzsde másnapi jegyzéseire érdemben nem hatott, hogy október 22-én reggel 8 órakor műszaki okokból a felére kellett venni a Paksi Atomerőmű 1-es blokkjának termelését, miközben a 4. blokk karbantartás miatt állt, a 2-es pedig csak részleges kapacitással termelt. Sőt, nagyjából 8 órától éppen csökkenni kezdtek a korábban emelkedő jegyzések.
A gond inkább az, hogy 8 óra tájban a megawattóránkénti 365 eurós szintet közelítette a jegyzés, és később is annak közelébe tért vissza. Hiába volt magas az árszint a magyar felhasználóknak, a hazai gázüzemű erőműveket nem ösztönözte nagyobb termelésre, sőt azok vissza is fogtak a teljesítményükből, amikor a napenergia-termelés fellendült. A naperőművek néhány órás csúcstermelése idején az árak mintegy 20 euróval estek, Magyarország nettó áramexportőrré vált, hogy 15 órától ismét helyet adjon a beáramló importnak és az áremelkedésnek.
Rekordmagas kiegyenlítő energiaárak
Az áramtermelés egyetlen napon belüli változásai a villamosenergia-rendszer sérülékenységére is rávilágítanak. A nyilvános adatok szerint a rendszer egyensúlyának megtartásához folyamatosan használni kell az ipari akkumulátorokat, október 21-én este még az olajüzemű tartalékerőműveket is munkára fogták. Aznap így is volt olyan 15 perc a magyar árampiacon, amikor egy megawattóra kiegyenlítő energia – amelyet a rendszer egyensúlyban tartására használnak – 15 ezer euróba került. Normál esetben ennek ára 3 ezer euró, ami szintén magasnak számít. Ezt a költséget valakinek meg kell fizetnie.
A naperőművek aránytalan súlya
A hazai kínálati oldal összképe szerint az energiamixben évek óta csökken a folyamatosan nagy mennyiségű áramot termelő erőművek súlya az ingadozóan termelő megújulók javára. A naperőművek úgy terjedtek el az országban, hogy a villamosenergia-rendszert nem készítették fel az egyenetlen termelés kezelésére. Emiatt a kiegyenlítő energia megdrágult, a tőzsdei áramár a naperőművek működését követve ingadozik, a termelők és a kereskedők – végső soron a felhasználók – hol a negatív áramárakon veszítenek, hol a sötét órákban megdrágult importon.
Átjáróházzá vált az ország
A napenergia aránytalanul nagy súlya azonban csak az egyik oka a hazai árampiac bajainak és a villamos energia növekvő hazai árának Balogh József energiapiaci szakértő szerint. A másik kettő az uniós szabályozás következménye, és ezek közül az egyikbe Magyarország nagy lendülettel futott bele: ez az európai árampiacok erőltetett összekapcsolása, a market coupling volt.
A papíron jó szándékú piacösszekapcsolás nagyobb ellátásbiztonságot, európai szinten kiegyenlített áramárakat, az erősödő versenyre alapozva pedig árcsökkenést is ígért. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy a piacok túlerőltetett összekapcsolásának lesznek nyertesei és vesztesei. Balogh József szerint Magyarország a vesztesek oldalára került.
A piacösszekapcsolás előtt éves, havi és napi aukciók voltak, a Mavir pedig az uniós szabályok szerint kézben tartotta a határkeresztező forgalmat. Olcsóbb volt a kiegyenlítő energia, nagyobb volt az export. Most a Mavirnak ezekre nincs ráhatása, az ügyletekről algoritmusok döntenek arról, hogy minden 15 percben éppen melyik ország importál és exportál. Áramkereskedelmi szempontból Magyarország átjáróházzá vált: hiába lenne az országban extra áram, például ha megépülne Paks II, az általa termelt villamos energia nem maradna bent, ami pedig itt marad, az értelemszerűen drága, ezért nem exportálták.
A karbonvám és a balkáni import kiesése
A helyzetet tetézi a karbonvám (CBAM) év eleji éles bevezetése. A karbonvámot azoknak az EU-n kívüli országoknak az árujára – jelen esetben áramára – vetik ki, amelyek nem részei az unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének. Az intézkedés elvben csökkenti az uniós termelők versenyhátrányát azáltal, hogy drágábban engedi be Magyarországra a Balkánról érkező villamos energiát. Gyakorlatilag azonban jelenleg egyetlen megawattnyi áram sem érkezik a korábban bőségesen exportáló Balkánról. Horvátország, a balkáni áram egyik legnagyobb hagyományos vásárlója Magyarországról importál, mert a magyar–horvát szállításnál nincs karbonvám.
A karbonvám bevezetése után így Magyarország kényszerexportőr lett a piacösszekapcsolási rendszerben, pedig korábban sem volt elég áram az országban. Az áram ellenben megállíthatatlanul áramlik Horvátországba, onnan Szerbiába és tovább.
