Átlépte az egymillió forintot az átlagos négyzetméterár a magyar lakáspiacon
Először lépte át az egymillió forintot a magyarországi lakóingatlanok átlagos hirdetési négyzetméterára. Míg Budapesten az év eleje óta stagnálnak az árak, és bizonyos ingatlantípusoknál árcsökkenések is mérhetők, országosan enyhén tovább drágult a lakáspiac, így idén szeptemberben az országos átlagár 1,004 millió forintra emelkedett.
A legfrissebb elemzés szerint bár augusztushoz képest öt megyében is csökkentek a lakásárak, országosan még így is 1,3 százalékos drágulás volt mérhető. A folyamat hátterében az áll, hogy a tavalyi áremelkedési hullám mostanra érte el az olcsóbb térségeket. Budapesten eközben csak 0,7 százalékkal ment feljebb a hirdetési átlagár, így míg Magyarországon 8,9 százalék, a fővárosban már csak 2,9 százalék az éves drágulás.
Az országos átlag ezzel először lépte át az egymillió forintos lélektani határt, amelynél azonban mindössze három térség, Budapest (1,501 millió forint/négyzetméter), Veszprém (1,056 millió forint/négyzetméter) és Somogy (1,054 millió forint/négyzetméter) megye volt drágább. A megyeszékhelyek közül Debrecen (1,096 millió forint/négyzetméter), Szeged (1,039 millió forint/négyzetméter) és Veszprém (1,038 millió forint/négyzetméter) lépte át ezt a szintet, Győr 995 ezer forintos átlagával közvetlenül a határ alatt jár.
Érdekesség, hogy Budapest összes kerületében egymillió forint felett alakult az átlagos hirdetési négyzetméterár. A legolcsóbb kerület, Csepel átlagos árszintje mindössze 5 ezer forinttal haladja meg az országos átlagot, ott 1,009 millió forintért kínálnak átlagosan egy négyzetmétert.
A fővárosi átlag szeptemberben ismét elérte az 1,5 millió forintos szintet, egészen pontosan 1,501 millió forintot. Ez viszont nem jelent új rekordot, mivel februárban már 1,507 millió forinton is járt az árszint, ami jól mutatja a budapesti árak idei stagnálását.
Az átlagárak alakulását ugyanakkor nem kizárólag a tényleges drágulás befolyásolja, hanem a hirdetett ingatlanok összetétele is. Ha több új építésű vagy jó állapotú lakás kerül piacra, az felfelé húzhatja az átlagot, míg a felújítandó ingatlanok nagyobb aránya csökkentheti azt. Hasonló hatása van annak is, ha a drágább térségekben – például Budapesten, a Balaton környékén vagy a drágább vidéki városokban – nő jobban az új hirdetések száma.
A jelenlegi trendek alapján úgy tűnik, év végéig nem várható jelentős fordulat, és 2026 a stagnálás éveként vonul be a lakáspiac történetébe. Kivételt jelenthet azonban, ha az Otthon Start Program feltételeiben szigorítás történik. Amennyiben a változások látványosan szűkítik a jogosultak körét, azok életbelépése előtt újabb keresleti hullám indulhat el, ami vidéken és az olcsóbb budapesti kerületekben az árakban és az alku mértékében is érezhető lehet.
