Fordulat a Mol–NIS-üzletben: szerdán három energetikai határidő is lejár
Kétség kívül sorsdöntő napokhoz érkezett Magyarország történelmi olajüzlete, amelyet a részben állami tulajdonú Mol és a szerb állami olajtársaság, a NIS üthet nyélbe. Az elmúlt kilenc hónapban egyértelműnek látszott, hogy ebbe az irányba halad a nem mindennapi ügylet, most azonban zavaró, releváns helyről érkezett nyilatkozat borzolja az eleve feszült helyzetet.
Érdemes felidézni, mi is az a Mol–NIS felvásárlás, és miért nevezhető az évszázad olajüzletének. A lehetőség lényegében a semmiből állt elő. Még 2025 elején a NIS-t, mint a Gazprom Nyefty leányvállalatát, felvették az amerikai szankciós listára. Aleksandar Vucic szerb elnök akkor kijelentette, hogy az Egyesült Államok az orosz tőke teljes kivonását követeli. Így került képbe a Mol, mint lehetséges vevő.
Mit szerezhetne Magyarország Szerbiában?
A NIS az egyetlen olyan vállalat Szerbiában, amely szénhidrogének kutatásával és kitermelésével foglalkozik. Portfóliójába tartozik a pancsovai nagy olajfinomító is, amelynek kapacitása évi 4,8 millió tonna. A vállalat domináns szerepet tölt be Szerbia kőolajtermék-piacán, benzinkúthálózata pedig a szomszédos balkáni államokban is jelen van összesen több mint 400 töltőállomással.
Amennyiben a Mol képes megszerezni a NIS-t, Szlovákiától az Adria-régióig döntő befolyást szerez az olajinfrastruktúrában és az üzemanyag-ellátásban. A tranzakció értékét valahol 1-2 milliárd euróra taksálják a hozzáértők.
A magyar és a szerb fél még 2026 januárjában írt alá szándéknyilatkozatot a felvásárlásról. Azóta tart a véglegesítés folyamata az adásvételi szerződésről és a további tranzakciós dokumentumokról. A tranzakció megvalósulásával a Mol megvásárolhatja az orosz Gazprom csoportnak a szerb NIS vállalatban fennálló 56,15 százaléknyi részesedését, ezzel jelentős részvényesi felelősséget és irányítási jogot vállalhat a Szerbia egyetlen olajfinomítóját üzemeltető társaságban, amellyel tovább erősítheti jelenlétét a közép- és délkelet-európai energiapiacon.
A megállapodás megkötéséhez ugyanakkor szükség van többek között az OFAC, illetve szerb kormányzati szervek jóváhagyására. A Mol–NIS-ügylet első lépéseként a magyar olajtársaság már megállapodott a Gazprom Nyeftyvel a NIS 56,15 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról.
A tervek szerint a Mol a későbbiekben egy kisebbségi csomagot továbbértékesíthet az emírségekbeli ADNOC-nak a NIS-ben. Ezenkívül Szerbia a jövőben 5 százalékponttal növelheti részesedését a társaságban. Jelenleg a szerb olajvállalat fő tulajdonosa a Gazprom Nyefty (44,85 százalék), további 11,3 százalék pedig az AO Intelligence tulajdona, amelyet az OOO Gazprom Capital kezel. A Gazprom közvetlen tulajdonában egyetlen NIS-részvény van. A szerb állam 29,87 százalékot birtokol, emellett a társaságnak vannak kisebbségi részvényesei is.
Szerdán három kulcsfontosságú határidő jár le
Egészen ezidáig úgy tűnt, az amerikaiak jóváhagyását kell csak még bezsebelni és tető alá hozható a Mol–NIS felvásárlás, hiszen a szerb és az orosz pozitív szándék adott volt. Csakhogy ebben most egy figyelemreméltó zavarórepülés következett be, ami egyelőre nem világos, milyen hatással bírhat a fejleményekre, de mindenképpen jelzésértékű.
Ráadásul olyan pillanatban érkezett, amikor a Mol–NIS ügylet fókusza egyébként is egy teljesen másik szempontra helyeződött: három kulcsfontosságú energetikai határidő is lejár ugyanis szerdán, amelyekből kettő konkrétan kihat a tranzakcióra. A NIS amerikai szankciós mentessége kifut, valamint a Mol és a Gazprom Nyefty közötti tárgyalások határideje lejár.
A NIS jelenleg az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonokat ellenőrző hivatala, az OFAC válaszára vár. A szerb olajvállalat újabb különleges engedélyt kért Washingtontól, amely lehetővé tenné működésének folytatását a korábban megadott mentesség szeptember 30-i lejárta után is.
