Magosz: az új agrárstratégia céljaihoz nem rendeltek finanszírozást
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége éles kritikával illette a 2036-ig szóló új kormányzati agrárstratégiát. A gazdaszervezet szerint a dokumentum inkább kommunikációs anyag, mint konkrét szakmai stratégia. A versenyképesebb, ellenállóbb és tudásalapú mezőgazdaság megteremtésével egyetértenek, de a célok megvalósításának feltételeit hiányolják.
Egymillió hektár átállítása – 1500 milliárd forint hiányzik
A stratégia legnagyobb horderejű elképzelése, hogy néhány év alatt mintegy egymillió hektárt állítanának át az intenzív szántóföldi művelésről fenntarthatóbb tájhasználatra: vízvisszatartással, erdősítéssel, agrárerdészeti hasznosítással és a szántók egy részének legelővé alakításával. A Magosz számításai szerint ehhez nagyságrendileg 1500 milliárd forintra lenne szükség, ami mintegy másfélszerese a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének második pillérében rendelkezésre álló környezeti célú forrásoknak. Ráadásul ebből a keretből az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai programokat, az erdősítést, a vízhez kapcsolódó támogatásokat, valamint az állatjóléti, génmegőrzési és Natura 2000 jogcímeket is finanszírozni kell. A szövetség szerint az átalakításhoz nincs, és a jelenlegi feltételek alapján nem is lesz elegendő forrás.
Nyitott kérdés a 80 százalékos társfinanszírozás jövője
A Magosz szerint az agrárstratégia nem fogalmaz meg egyértelmű vállalást a jelenlegi, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozási arány jövőjéről. Az európai uniós agrárforrások várható csökkenése miatt a következő költségvetési időszakban a tagállami szerepvállalásnak még nagyobb jelentősége lesz. Megfelelő nemzeti források nélkül a hazai gazdálkodók és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztési lehetőségei jelentősen beszűkülhetnek, ami ronthatja a magyar termelők versenyhelyzetét azokkal az európai országokkal szemben, ahol a nemzeti költségvetés nagyobb mértékben támogatja az ágazatot.
Piacvédelem helyett növekvő importnyomás
Az érdekképviselet kifogásolja, hogy a stratégia nem ad konkrét választ a harmadik országokból érkező mezőgazdasági és élelmiszeripari import jelentette kihívásokra. A Magosz állítása szerint a paprikánál és a paradicsomnál tíz év alatt több mint kétszeresére emelkedett az EU-n kívülről érkező import részaránya, és nőtt a Dél-Amerikából és Ukrajnából érkező baromfihús, méz és egyéb mezőgazdasági termények behozatala is. Mivel az uniós kereskedelempolitika közös szabályok alapján működik, a szövetség szerint meg kell határozni, hogy a kormány milyen európai uniós fellépést, ellenőrzési intézkedéseket vagy versenyképességi támogatásokat tart szükségesnek.
Birtokpolitika: egyértelmű garanciákat várnak
A Magosz hiányosnak tartja a birtokpolitikai elképzeléseket is. Elvárják, hogy a stratégia rögzítse a jogi személyek földtulajdonszerzésére vonatkozó tilalom, a tulajdoni és birtokmaximum, valamint a helyi földbizottságok szerepének fenntartását és megerősítését. Az érdekképviselet attól tart, hogy ilyen vállalások hiányában a gazdálkodók a földforgalmi szabályok későbbi jelentős lazítására következtethetnek.
Kimaradt a vadkár, az erdőgazdálkodás és az őstermelői adózás
A szövetség kifogásolja, hogy a dokumentum nem foglalkozik megfelelően a túlszaporodott vadállomány és a mezőgazdasági vadkárok problémájával, valamint az erdőgazdálkodással. Problémaként említik azt is, hogy az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a vízgazdálkodás nem a jelenlegi agrártárca közvetlen irányítása alá tartozik, ami megnehezítheti a szakpolitikák összehangolását. Különös aggodalmat váltott ki az őstermelői adózási szabályok felülvizsgálatának említése: a Magosz szerint a dokumentumból nem derül ki, milyen változtatások várhatók, és azok miként érintenék az őstermelők kedvezményeit. Hasonló kételyeket fogalmaztak meg a generációváltás ügyében is.
A legfontosabb kérdés a megvalósítás
A Magosz nem elsősorban a stratégia hosszú távú céljaival vitatkozik, hiszen támogatja a versenyképesebb, alkalmazkodóbb és tudásalapú magyar mezőgazdaság megteremtését. A szervezet szerint azonban nem tisztázott, hogy az elképzelt változásokhoz rendelkezésre állnak-e a szükséges pénzügyi, intézményi és szabályozási feltételek. Az egymillió hektáros földhasználati átalakítás becsült 1500 milliárd forintos költsége jól mutatja a különbséget a célok és a finanszírozás között. Álláspontjuk szerint az agrárstratégiának a támogatások, a piacvédelem, a földtulajdon, az adózás és az intézményi működés alapvető kérdéseiben is egyértelmű válaszokat kellene adnia.
