Vita a Tesla önvezető rendszerének európai engedélyezéséről
Elon Musk szerint az európai hatóságok emberéleteket kockáztatnak az engedélyezés halogatásával. A Tesla egyre több országban kap engedélyt vezetéstámogató rendszerének használatához, de a biztonsági kockázatok és a jóváhagyás körülményei komoly vitát váltottak ki szakértői körökben. Musk vállalata életmentő technológiaként hirdeti a szoftvert, az ezt alátámasztani hivatott vizsgálatokat áttekintő hét közlekedésbiztonsági kutató szerint azonban az adatok nem bizonyítják, hogy a rendszer megelőzi a halálos baleseteket.
A vita a Full Self-Driving (Supervised), röviden FSD nevű rendszer körül zajlik. A név teljes önvezetést sugall, a zárójelben szereplő kiegészítés azonban felügyeletet jelent. A szoftver számos feladatot átvehet a vezetőtől, de nem helyettesíti őt. A Tesla saját tájékoztatója szerint az FSD képes például sávot váltani, kanyarodni és követni a navigációs útvonalat. A gyártó ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a rendszer nem teszi autonómmá az autót: használatához folyamatosan figyelő sofőr szükséges, aki bármikor készen áll a beavatkozásra.
Az európai terjeszkedésben a holland RDW járműhatóság áprilisi döntése hozott áttörést. Ez nemcsak egy új piacot nyitott meg a Tesla számára, hanem a további európai engedélyek megszerzéséhez is alapot teremtett. A szervezet Hollandiában érvényes típusjóváhagyást adott az FSD-nek, amelyre az uniós engedélyezési eljárás is épül. Az egész EU-ra kiterjedő használathoz viszont további eljárás és tagállami szavazás szükséges. A holland hatóság szerint a sofőr a rendszer bekapcsolása után is felelős marad az autóért.
A Tesla európai biztonsági vizsgálatában saját, képzett tesztvezetőinek FSD-vel megtett útjait hasonlította össze a hétköznapi Tesla-tulajdonosok vezetésével. A tanulmányt áttekintő kutatók szerint azonban a vizsgált FSD-s futásteljesítmény túl kevés volt a baleseti arányok megbízható összehasonlításához. A vállalat ezért közvetett mutatókat használt, többek között azt mérte, milyen gyakran dudálnak, használnak irányjelzőt, gyorsítanak vagy fékeznek erősen. Ezek a mutatók adhatnak információt a vezetésről, de nem igazolják, hogy a rendszer csökkenti a halálos balesetek számát.
A nyilvánosságra került hatósági levelezés szerint a Tesla többször kifogásolta a holland ellenőrzések költségét, időigényét és lebonyolítását. A vállalat egy alkalommal egy öt hónapos időszakra felszámított, 365 ezer eurós költség részletes elszámolását követelte. Az érintett hatósági munkatársak képesítéséről, munkaidejéről és óradíjáról is tájékoztatást kért. A levelezést áttekintő szabályozási szakértők szerint ezek az egyeztetések kérdéseket vetnek fel a hatóság függetlenségéről.
Musk nyilvánosan arra kérte az európai Tesla-tulajdonosokat, hogy sürgessék a rendszer engedélyezését. Amikor Philippe Tabarot francia közlekedési miniszter júliusban biztonsági aggályokat fogalmazott meg, Musk azt állította: az FSD jóváhagyásának késleltetése életekbe kerül. Svéd és norvég hatóságokhoz is érkeztek hasonló üzenetek Tesla-tulajdonosoktól. A norvég közútkezelő képviselője azt nyilatkozta, hogy egy rendszert nem azért engedélyeznek, mert népszerű, és nem azért utasítanak el, mert vitatott.
Szlovákia napokon belül engedélyezheti az FSD használatát, és ezzel a kilencedik jóváhagyó uniós tagállam lehet. Németország támogatja az uniós engedélyezést, az októberre várt szavazást azonban decemberre napolták el. A nemzeti jóváhagyások számának növekedése azonban még nem garantálja az uniós engedélyt: a rendszer szabálykövetése és a biztonsági állítások bizonyíthatósága továbbra is vitatott.
