Légiforgalmi akadályok miatt lekerült a napirendről a bajor szélerőműprojekt
Ismaning, Hallbergmoos és Moosinning évek óta tervezett közös szélerőműprojektje egyelőre nem valósul meg. A német légiforgalmi irányítás (DFS) vizsgálata szerint a hét tervezett szélerőmű zavarná a müncheni repülőtér légiforgalmát, ezért a hatóság azt javasolta, hogy az építményeket 52–75 méterrel alacsonyabbra építsék. A tervezett tornyok egyenként 263 méter magasak lettek volna.
Ismaning polgármestere, Alexander Greulich (SPD) a települési tanács ülésén arról beszélt, hogy a Stadtwerke München tájékoztatása szerint a jelenlegi technológiai lehetőségek mellett az alacsonyabb szélturbinákat már nem lehetne gazdaságosan üzemeltetni. A beruházás megtérülési kilátásait tovább rontja, hogy időközben csökkentek a német megújulóenergia-tendereken elérhető támogatási árak. Az EEG-pályázatokon jelenleg nagyjából 5 eurócent/kilowattóra körüli értékek alakultak ki, miközben a projektet eredetileg mintegy 7 cent/kilowattórás árral kalkulálták.
A polgármester elsősorban azt sajnálja, hogy éveket kellett várni arra, hogy egyértelművé váljanak a légiforgalmi korlátozások. A dél-bajorországi légügyi hatóság jelezte: a DFS álláspontja alapján nem adná meg a hét szélerőműhöz szükséges légijogi hozzájárulást.
Több mint 200 engedélyezett projekt nem épülhet meg Bajorországban
A három település hosszú időn keresztül dolgozott a közös szélerőműpark megvalósításán, egyeztettek München környékének más településeivel, szövetségi parlamenti képviselőkkel és az illetékes minisztériumokkal is. A beruházást az elmúlt években többször akadályok hátráltatták, a települések számára pedig további nyomást jelentett a bajorországi szélenergia-tervezés szabályozása: ha egy település nem tud elegendő területet kijelölni a szélerőművek számára, bizonyos feltételek mellett más területeken is megjelenhetnek ilyen beruházások.
A projekt másodpolgármestere, Georg Everwand (Zöldek) arra hívta fel a figyelmet, hogy Bajorországban jelenleg több mint 200, már engedélyezett szélerőmű nem épülhet meg, mert a beruházások gazdaságilag nem bizonyulnak életképesnek. Everwand ugyanakkor méltatta az ismaningi önkormányzat és a polgármester évek óta tartó munkáját, és abban bízik, hogy a jövőben változhatnak a légiforgalmi és gazdasági feltételek, és ismét lehetőség nyílhat egy szélerőműprojekt, illetve akár egy helyi polgári energiaközösség létrehozására.
Magyarországon is elindultak a szélerőmű-pályázatok
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter korábbi parlamenti tájékoztatása szerint a magyarországi szélenergia-fejlesztések magántőke bevonásával valósulnak meg, miközben szeptemberben hivatalosan is elindultak az új szélerőművi pályázatok. Az új beruházásokra szeptember 4-től lehet pályázatokat benyújtani a Magyarország.hu ügyintézési felületén. A miniszter a parlamentben külön hangsúlyozta, hogy a szélturbinák telepítése nem állami beruházásból történik, hanem magánbefektetők részvételével valósul meg.
A fejlesztések támogatói szerint a szélerőművek fontos szerepet tölthetnek be Magyarország energiaellátásának diverzifikálásában. A kormány célja egy olyan energiamix kialakítása, amelyben a nap-, szél- és atomenergia, valamint a geotermikus energia és az energiatárolás egymást kiegészítve járul hozzá az ország energiaellátásához. A beruházások ellenzői ezzel szemben elsősorban a szélturbinák környezeti hatásait és tájképi következményeit kifogásolják, így a helyi vitákban nemcsak az energiaellátás kérdése, hanem az is egyre fontosabb szempont, hogy milyen hatással lehetnek a nagy méretű szélerőművek a környező településekre és a tájra.
