Sereghajtók között a magyar gazdaság növekedése Európában
Miközben az Európai Unió gazdasága a harmadik negyedévben is növekedni tudott, a magyar gazdaság lendülete szinte teljesen kifulladt. Az Eurostat friss adatai szerint a hazai GDP mindössze 0,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, ami az eddig adatot közlő 15 uniós tagállam közül a negyedik leggyengébb eredmény.
Az euróövezet gazdasága július és szeptember között 0,4 százalékkal, az Európai Unió egésze pedig 0,5 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Mindkét érték lassulást jelent a második negyedévhez viszonyítva, amikor az eurózóna 0,6, az EU pedig 0,7 százalékos növekedést produkált. Magyarországon a második negyedévi 0,6 százalékos bővülést mindössze 0,1 százalékos növekedés követte, ami lényegében stagnálást jelent.
A magyar teljesítményt nem lehet önmagában az általános európai lassulással magyarázni. Spanyolország és Hollandia egyaránt 0,6 százalékos, Csehország és Finnország 0,5 százalékos növekedést ért el, Németország pedig 0,2 százalékkal bővült. Franciaországban 0,1, Litvániában 1 százalékkal csökkent a GDP, Olaszország gazdasága stagnált.
Az éves bázisú növekedés kedvezőbb képet mutat: a magyar GDP 1,5 százalékkal bővült, ami a középmezőnyre volt elég. A visegrádi országok közül egyelőre a cseh statisztikai hivatal közölt adatokat, a lengyel és szlovák adatközlés várat még magára.
A harmadik negyedéves szám azért különösen nyugtalanító, mert egy erősebb negyedéves növekedést ismét megtorpanás követett. Az év elején a magyar gazdaság még 0,8 százalékos bővülést produkált, ami az ötödik legnagyobb uniós eredmény volt.
Az építőiparban júliusban 12,2 százalékkal csökkent a volumen, augusztusban 21,9 százalékos felpattanás következett, de a megrendelésállomány közben bezuhant. A kiskereskedelmi forgalom júliusban 4,9, augusztusban 2,4 százalékkal emelkedett, utóbbi az idei mélypont. Augusztusban a vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 8,1 százalékkal volt alacsonyabb a 2025. augusztusinál.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter október 6-án úgy kommentálta az ipari termelési adatokat, hogy a magyar gazdaság beindult. A nemzetgazdaság főbb ágazatai közül azonban kizárólag az ipar mutat látványosabb teljesítményt, ami elsősorban a korábban indult kapacitásbővítő beruházások beérésének köszönhető.
Kármán András pénzügyminiszter a harmadik negyedéves adatok megjelenése előtt azt nyilatkozta, hogy 2026-ban 1,7–2 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, 2027-ben pedig 2,5 százalék körülire gyorsulhat a GDP bővülése. A tárcavezető szerint a korábbi növekedési modell kifulladt, ezért a beruházások élénkítésére, a versenyfeltételek javítására és a termelékenység növelésére van szükség.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a friss GDP-adat komoly csalódást okozott a piaci konszenzushoz mérten. Kiemelte, hogy az első negyedév pozitív meglepetése után immár két egymást követő negyedévben gyengébb teljesítményt mutatott a magyar gazdaság, igaz, immár ötödik negyedéve folyamatosan bővül. Az elemző szerint a negatív meglepetés forrását elsősorban a hazai gazdaságon belül kell keresni, a mezőgazdaság teljesítménye jelentős mértékben esett vissza, amiben az aszály és a hőhullámok is szerepet játszhattak. Az ING Bank fenntartja 1,9 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését, amihez az utolsó negyedévben markáns gyorsulásra lenne szükség.
