Így alakítanák át az agrárkamarát: dobják a jégkármérséklőt, megszűnnek a megyei elnökségek, a főigazgató kezébe kerül az irányítás
Gyökeresen átalakítaná a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat. Az agrárkamara politikamentesítése jegyében meghirdetett reform a megyei választott testületek megszüntetésével, a főigazgató hatalmának jelentős megerősítésével és a választás nélkül delegált szakmai képviselők többségével járna.
A kormány október 27-én nyújtotta be az agrárkamarai törvény módosítását, ezzel párhuzamosan elkészült a szervezet új alapszabályának tervezete is. A dokumentumok alapján az eddigi kamarai önkormányzati modell helyébe erősen központosított szervezet léphet, amelyben a választott tisztségviselők operatív mozgástere jelentősen beszűkül.
Kikerül a kamara feladatai közül a jégkármérséklés
Az agrártermelők számára az egyik legfontosabb változás, hogy a törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a kamara jégkármérséklő rendszer működtetésére vonatkozó feladatát. Az új szabályozás önmagában nem jelöl ki új üzemeltetőt, és nem részletezi az átadás feltételeit, így egyelőre nem tudni, ki és milyen finanszírozási háttérrel veszi át a rendszer működtetését.
Megszűnnek a megyei elnökségek
A törvényjavaslat megszüntetné az agrárkamara megyei szervezetére vonatkozó eddigi törvényi szabályozást, az új alapszabály-tervezetben pedig már nem szerepelnek a korábbi megyei elnökségek és megyei küldöttgyűlések. Az új rendszerben a megyék és Budapest mindössze három-három közvetlenül választott küldöttet adhatnak az országos küldöttgyűlésbe. A területi agrárbizottságok jövője szintén bizonytalan, a jelenlegi formájukra vonatkozó szabályok kikerültek az alapszabály tervezetéből.
A főigazgató lehet a kamara tényleges irányítója
A törvényjavaslat szerint a tíztagú elnökséget a küldöttgyűlés választaná meg, az elnöki tisztséget pedig hat hónapos rotációban töltenék be az elnökség tagjai. Ezzel párhuzamosan a főigazgató önálló képviseleti jogot kapna, és az operatív működés irányításáért teljes körű felelősséget viselne. A javaslat kimondja, hogy az elnökség és tagjai nem adhatnak egyedi utasítást a főigazgatónak az operatív működésre vonatkozóan, és nem vonhatják el a hatáskörébe tartozó döntéseket sem. A kinevezendő főigazgató személyéről az agrárpolitikáért felelős miniszter véleményét is ki kell kérni.
Választott küldöttek kisebbségben
A kamara legfőbb döntéshozó testülete legalább száz, legfeljebb kétszáz tagból állna. Közülük mindössze hatvan főt választanának közvetlenül a kamarai tagok, míg további legfeljebb 140 fő szakmai szervezetek delegálásával kerülhetne a testületbe. A maximális létszám mellett a közvetlenül választott küldöttek aránya mindössze 30 százalék lenne, a delegáltaké pedig elérhetné a 70 százalékot.
Az alapszabály-tervezet második melléklete 88 szakmai szervezetet sorol fel, amelyek között összesen 133 mandátumot osztottak szét. Ha mind a hatvan közvetlenül választható helyet és a 133 delegált helyet betöltenék, a küldöttgyűlés 193 tagból állna, a delegáltak aránya pedig megközelítené a 69 százalékot. A dokumentumokból nem állapítható meg, milyen objektív szempontok szerint alakították ki a szervezetek névsorát és a mandátumok elosztását.
Új választási rendszer, meghosszabbított átmeneti időszak
Megszűnne a korábbi listás jelölési rendszer, a tagok egyéni jelöltekre szavazhatnának. A jelöltállításhoz legalább ötven ajánlásra lenne szükség, egy kamarai tag pedig legfeljebb három jelöltet ajánlhatna. A választásokat megyénként és Budapesten egy-egy szavazókörben szerveznék meg, ami országosan mindössze húsz szavazókört jelentene. A törvénymódosítás emellett 2026. december végéről 2027. március végére hosszabbítaná meg a kamarai biztos megbízatásának végső határidejét.
Tagdíjreform és új tagok
A hegyközségi tagsággal összefüggő kivételi szabályok megváltoztatása miatt bővülhet a kötelező kamarai tagság köre. A tagdíjaknál új számítási rendszer jelenne meg: az egyes tagsági kategóriákhoz kapcsolódó fix összegeket a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott, két évvel korábbi havi nettó átlagkereset meghatározott százalékához kötnék. A gazdálkodó szervezetek egy részénél továbbra is árbevétel-alapú tagdíjat alkalmaznának, amelynek mértéke a számítási alap 0,7 ezreléke lenne, törvényben meghatározott alsó és felső korláttal.
