Új ingatlanfejlesztési ciklus indulhat Magyarországon
Több tízezer új lakás, ipari központok és megújuló városrészek jelezhetik egy új magyarországi fejlesztési ciklus kezdetét. Az ipari és logisztikai beruházások mellett a lakásépítések, a bérlakásprogramok, valamint a város- és infrastruktúra-fejlesztések is lendületet kaphatnak.
Uniós források és javuló befektetői megítélés
A magyar ingatlanpiac szereplői több száz millió euró értékű fejlesztési és befektetési lehetőséget mutatnak be október 5–7. között a müncheni Expo Realon.
Székely Ádám, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke szerint az ország javuló nemzetközi befektetői megítélése és a rendelkezésre álló 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag kedvezőbb környezetet teremthet az ipari, logisztikai, energetikai, infrastrukturális, lakhatási és városfejlesztési beruházásoknak, ezzel tovább javulhat Magyarország régiós pozíciója.
A piacot egyszerre több terület is felpörgetheti: új lendületet kaphatnak az ipari és logisztikai beruházások, több lakás épülhet, erősödhet a kiskereskedelem, a rozsdaövezetekben pedig új bérlakások és diákszállások jöhetnek létre.
Egy városnyi új otthon épül Magyarországon
A lakáspiacon jelenleg mintegy 30 ezer otthon épül, ezek kétharmada Budapesten. A projektek elkészültével a fővárosi újlakás-átadások éves száma a korábbi 3–4 ezerről akár 8–10 ezerre emelkedhet.
Az új lakások iránti kereslet egyelőre nem tart lépést a kínálat bővülésével: az Otthon Start programot igénybe vevők mintegy 90 százaléka használt ingatlant vásárolt. A piac jövőjét befolyásolhatja az év végén lejáró kedvezményes újlakás-áfa sorsa.
A kormány a Wekerle Sándor Lakásépítési Program keretében 550 millió eurónyi uniós helyreállítási forrást fordítana megfizethető bérlakások és diákotthonok építésére. A bankok, az Európai Beruházási Bank, az ingatlanalapok és a magánfejlesztők bevonásával a beruházások teljes értéke elérheti a 2 milliárd eurót.
Az új lakások és diákotthonok elsősorban jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, jelenleg alulhasznosított barna- és rozsdaövezeti területeken épülhetnek fel Budapesten és a vidéki nagyvárosokban.
Szemerey Samu, a közlekedési és beruházási minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára szerint a kormány célja egy kiszámítható és átlátható fejlesztési környezet megteremtése, amely a piaci versenyre és az önkormányzatokkal való érdemi partnerségre épít, világos fenntarthatósági és minőségi követelmények érvényesítésével.
Növekvő befektetési volumen, kétsebességes logisztikai piac
A CBRE adatai szerint 2026 első felében 460 millió eurót ért el a magyarországi ingatlanbefektetések volumene, ami csaknem 60 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az év végére a tranzakciók összértéke 900 millió és 1 milliárd euró közé emelkedhet.
A magyar logisztikai ingatlanállomány jelenleg mintegy 6,5 millió négyzetméter. Az év első felében 250 ezer négyzetméternyi új kapacitás került piacra, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nettó kereslet ugyancsak 30 százalékkal, 367 ezer négyzetméterre nőtt.
A piac egyre inkább kétsebességessé válik: Budapesten a magasabb üresedési ráta mellett óvatosabb a fejlesztői aktivitás, a vidéki ipari központokban viszont a kereslet és a kínálat szorosabban kapcsolódik egymáshoz.
Az ipari nagyberuházások városfejlesztést is generálhatnak
A folyamat mögött részben az ipari termelőkapacitások bővülése áll. A BMW, a CATL és a Mercedes beruházásai nemcsak új gyártó- és logisztikai csarnokok iránt teremthetnek keresletet: a termelési központok környezetében lakásokra, munkásszállásokra, üzletekre, szolgáltatásokra és közlekedési fejlesztésekre is szükség lehet. Ez különösen Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Kecskemét szerepét értékelheti fel.
Szemerey Samu szerint az új fejlesztési ciklus elindításához a szabályozási környezetet is át kell alakítani. A magyar építészetről szóló törvény és az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezett korrekcióival kiszámíthatóbb, egyszerűbben alkalmazható és távlati stratégiát támogató jogi környezetet biztosítanak minden szereplő számára.
Az Expo Realon a hazai fejlesztők, befektetők és vidéki nagyvárosok az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület által szervezett Magyarország-standon jelennek meg. Beruházásait többek között az Adventum Group, a Faedra Group, a Forestay Group, a HelloParks, az Indotek Group, az Innovinia, a Liget Budapest, a Metrodom, a Nhood, a Property Market, a Seven Pearl, a Skanska, a Weerts Logistics Parks és a Westend mutatja be. A pénzügyi szektort az OTP Bank és a Gránit Alapkezelő képviseli. A vidéki fejlesztési lehetőségeket Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Pécs ismerteti, a magyar ipari és befektetési kínálatot pedig a Nemzeti Befektetési Ügynökség és az INPARK mutatja be.
